3 HEUREKA!?

heureka-foor.JPGHEUREKA!

Kiáltott fel magabiztosan Archimedes. Legalább is a legenda szerint.

Heuréka? Kérdezem kétkedve. Kétkedve, mert csupán néhány "JEL" mutatja, hogy talán úgy volt, ahogyan számomra most látszik.

Az első valóban fontos CSILLAGÁSZATI JEL ebben a fejezetben villan fel.

A fentiekben vázoltuk, hogy a BC45 évre, (a mai pontos csillagászati vissza-számolással, ill. a téves szökőév alkalmazás ma ismert elméleteivel) sem a VEQ március 21.-re eső dátuma, sem pedig a január 1.-re eső látható újhold nem adódik ki helyesen, az ókori csillagászati feljegyzéseknek és történelmi, irodalmi visszaemlékezéseknek megfelelően.

A „Gergely dilemma” is csupán erőltetett módon és egymásnak ellentmondó feltételezésekkel és naptár-vissza-számításokkal magyarázható meg, bármelyik "korábban javasolt" BC45 évi VEQ-dátum feltételezése esetében és bármelyik, ma ismert, a naptár kezdeti téves szöktetésének részleteire vonatkozó elmélet tekintetében is.

Úgy vélem, hogy a római hagyományok, valamint a csillagászat szemszögéből is az a feltételezés a legelfogadhatóbb, mi szerint a Julián naptár január 1.-én, látható újholddal kezdődött és bevezetésének évében a tavaszi napéjegyenlőség (VEQ) március 21. napjára esett!

További gondolatmenetünk munkahipotéziseként fogadjuk el ezt a két dátumot!

Ha egy történelmi eseményhez egynél több

csillagászati jelenség is kapcsolható,

kedvező helyzetbe kerülünk az esemény időpontjának

a valós csillagászati idő,

a csillagászati jelenségek alapján történő

beazonosíthatósága szempontjából.

Julius Caesar naptárreformja pontosan

ilyen különleges történelmi esemény!

Az eddigi meglátásaink alapján indokolt feltételezni,

hogy a naptár-probléma és a Gergely-dilemma oka

nem valamely BC45 évi márciusi dátum bizonytalansága!

Feltehető az is, hogy maga az BC45 kezdőév a téves!

Olyan másik Julián-naptár-kezdőévet keresünk tehát:

amelyben január elsején jól látható újholdsarló jelent meg Rómában, és

amelyben a VEQ március 21. napjára esett.

Ma már tudjuk, hogy a Julián naptárban, csupán AD156 és AD256 között esett a VEQ domináns módon, (vagyis bármely négy évből három vagy négy évben), márc. 21.-re. (A későbbiek előkészítéseként már itt megjegyezzük, hogy ezzel összhangban az őszi napéjegyenlőség (AEQ, autumnal equinox) pedig már az AD184. évtől, 2 évente, felváltva szept. 23. ill. 24. napjára, továbbá AD216-tól, 100 éven át, domináns módon szeptember 23. napjára esett. Ez az "összehangoltság" a Julian naptár immanens tulajdonsága.)

A fentiekből következően pontosan a

domináns március 21. VEQ-nap 

AD156 – AD256 időszakában

kell keresnünk

a Caesar féle naptárreform valódi, eredeti évét!

Mindenekelőtt azt kell tehát kiderítenünk, hogy melyek azok az évek AD156 és AD256 között, amelyekben szabadszemmel megfigyelve (távcső hiányában) január 1.-én éppen újhold volt.

Összesen hat ilyen év található az AD156 - AD256 időszakban.

Ezek a következők: AD157, AD176, AD195, AD214, AD233, AD252. 

A Meton ciklus léte miatt ezek az évek természetesen 19 évenként követik egymást.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy Augustus császár a Julián naptár bevezetése után 52 évvel, amint ma tudjuk, AD8-ra, feltehetően helyreállította a naptárt. Ha így történt, akkor még ez az 52 év is nagy valószínűséggel bele kell essék a fenti domináns VEQ-időszakba.

Következésképpen, Caesar naptárreformjának valódi éve valószínűleg a fenti, 100 éves időszak első, Augustus naptár-helyreállításának befejező éve pedig a második felében lelhető fel!  

A naptárreform kezdőéve szempontjából, első közelítésben elegendő tehát megvizsgálni az AD157, AD176 és az AD195 éveket. (Ha Augusztus császárnak mégsem kellett volna helyreállítani a naptárt, mert nem történt volna téves szöktetés, akkor a teljes 100 éves időszakot kellene áttekintenünk.)

Ezen évek évtávolsága az BC45 évtől számítva rendre:

201 év, 220 év, ill. 239 év.

E három évtávolság közül csupán

a 220 év elfogadható feltételezés,

mert csupán ez osztható néggyel.

(Néggyel osztható hosszúságú időszak

betoldása esetében nem sérülne

a Julián naptár 4-éves szökőév-ciklusa.)

A szóba jöhető, újholddal kezdődő évek közül így

egyedül az AD176. év maradt meg.

A BC45-re elvárt csillagászati paraméterek

kizárólag a BC45-höz képest 220 évvel későbbi,

AD176 évben teljesülnek.

Caesar naptárreformjának

csillagászati adatai alapján felmerül tehát

annak az elvi lehetősége, hogy

pontosan 220 történelmi évet toldottak be

az AD dőszámításba.

220 évvel hosszabbá válhatott az időszámításunk!

220 évnyi hiba csúszhatotott a kronológiánkba!

Tekintsük meg a szakirodalomból  kivonatolt 2. táblázatot:
tablatest.JPG

2.Táblázat

Az UT jól megfelel az ismertebb GMT-nek. A Föld forgásának hosszabb időszakra kimutatható lassulását a Delta T (ΔT) fejezi ki.  (Amikor a Föld kicsit gyorsabban forgott, mint ma, akkor, a napfelkelte ΔT idővel korábban következett be, az elméleti, egyenletesen múló TT időhöz képest.) (lásd HELP: Rövidítések)

Hasonlítsuk össze a jelenleg elfogadott adatokat az általunk javasolt új adatokkal.

Tekintsük meg a még csupán éppen megfigyelhető újholdkeltét BC45 év január 3.-án:

„Szűrt” újholdkelte Rómában, a DK-i égboltom, BC45 jan. 3. 9:15.  Balra fent a még nehezen észlelhető, kinagyított és „kékre szűrt” újholdsarló látható. ------  Foto: Stellarium.

Ezzel szemben az AD176 évben már január 1-én, 8:55-kor Rómában a fentinél valamivel jobban megfigyelhető felkelő újhold-sarló jelent meg.

 „Szűrt” újholdkelte Rómában a DK-i égbolton, AD176 jan. 1. 8:55. Balra fent a már éppen megfigyelhető, kinagyított és „kékre szűrt” újholdsarló látható. ---- Foto: Stellarium.

A "HEUREKA" fejezetet összefoglalása, Caesar naptárreformjának adatai:

Ma elfogadott adatok:

Csillagászati újhold: BC45 jan. 2, LT Róma 1:56;

0% fényesség, észlelhetetlen

BC45 január 1-én is fénytelen, észlelhetetlen.

Láható újholdkelte: BC45 jan. 3; LT Róma 9:15;

1,8% fényesség, nehezen észlelhető

VEQ Rómában: BC45 március 23. LT Róma 4:23

Jelen elmélet szerinti, új adatok:

Csillagászati újhold: AD175 dec. 30; 23:46;

0% fényesség, észlelhetetlen,

AD175 december 31.-én is 0% fényesség, észlelhetetlen.

Látható újholdkelte: AD176 jan. 1; LT Roma 08:55;

2,2% fényesség, elfogadhatóan észlelhető

VEQ Rómában: AD176 március 21; LT Roma: 11:04

Megállapítható, hogy az újhold január 1.-én és a tavaszi napéjegyenlőség március 21.-én sokkal jobban illeszkedik az AD176 évben, mint a 220 évvel korábbi, BC45 évben a Caesar féle naptár-reform csillagászati értelemben elvárható értékeihez és a visszaemlékezések szerinti adatokhoz is.

A két kulcs-dátumot,

(BC45 január 1. és március 21.)

csillagászati értelemben megfelelőbb évbe,

a 220 évvel későbbi AD176 évbe transzformáltuk.

"Egy mérés nem mérés", tartja a mérnöki bölcsesség. Bármikor előfordulhat, hogy meghibásodik a mérőműszerünk. Minden mérést több oldalról célszerű megközelíteni, de ugyanilyen fontos megvizsgálni, hogy a mért érték reális-e, lehetséges-e? Csillagászati "mérésünk" alapján most úgy tűnik, hogy 220 év visszacsúszás van a történelmünkben. Ez valószínűtlenül hangzik. Ezért még számos történelmi eseményre meg kell vizsgálnunk, hogy azok az események is eltolódhattak-e az időben visszafelé 220 évvel? Mielőtt azonban további események időpontjának vizsgálatába kezdünk, mindenképpen érdemes elemezni, hogy egyáltalában lehetséges-e  csillagászati értelemben a 220 év betoldása?

Ennek megfelelően vizsgáljuk meg,

hogy léteznek-e további csillagászati érvek

a 220 év hosszúságú időszak betoldhatósága mellett?

Léteznek-e további, elfogadható csillagászati érvek,

annak ellenére, hogy a csillagászok korábban vázolt ellenérvei értelmében

 220 év betoldása nem lenne lehetséges?

Tegyünk ennek érdekében egy kicsit

részletesebb asztronómiai kitérőt,

néhány ellenpróbát!