Gergely dilemma

Ha helyes lenne az időszámításunk, akkor XIII. Gergely pápa nem hozhatta volna 10 nap "eltörlésével" rendbe a Julián naptárt a Gergely naptár AD1582 évi bevezetésekor, mert 13 napot kellett volna kihagynia. A tavaszi napéjegyenlőség (VEQ; vernal equinox) ugyanis kereken 128 évente 1 napot tolódik vissza, "hátrál" a Julián naptárban. A hátrálás 1626 év (BC45-AD1582) alatt kereken 13 nap lett volna, a kihagyott 10 naptári dátumnak viszont csupán kereken 1280 év felelne meg.

Meton-ciklus (Holdciklus): 19 éves ciklus

Azt jelenti, hogy egy bizonyos holdfázis, pl. az újhold csupán 19 év elteltével esik ugyanarra a csillagászati (nem naptári) értelemben számolt napra, tehát egy fix naphoz, például a VEQ bekövetkezésének napjához képest számolva a napokat. Az ókorban számos naptárban a Meton-ciklus volt a holdnaptárak napév-korrekciójának alapja.

Nap-ciklus: 28 éves ciklus 

A Julián naptárban 28 év elteltével ismétlődnek a szökőévek oly módon, hogy az év minden napja a hónap és a hét ugyanazon napjára esik. 28 év elteltével a szökőévnaptárak egymással "azonosak". A 365 napos normálévek gyakrabban válnak egymással azonossá.

Együttállás: konjunkció, conjunction

Amikor két bolygó a Földről nézve látszólag olyan közel kerül egymáshoz, hogy "fedik" egymást (szuperkonjunkció), vagy legalább is nagyon közelinek tűnnek, 1 fokon belüli az ekliptikai longitudinális koordinátájuk eltérése.

Nisan: (más írásmóddal Nissan)

Nisan a zsidó vallási naptár első hónapja, hossza 30 nap. A Nisan hónap kezdete változó, a március közepe és április közepe közötti napra esik. Mivel a zsidó naptár „luniszoláris“, időpontja a Hold és a Nap járása szerint is változik.

Római kor: 

BC753 (Róma alapítási éve) – AD476 (a Nyugat-Római Birodalom (NYRB) bukásának éve. BC533 – AD696 (Róma alapításának és a NYRB bukásának éve a jelen tanulmány szerint.

Középkor:

AD476 – AD1492 (Amerika felfedezésének éve Kolumbus Kristóf által) vagy AD696 – AD1492 (a jelen tanulmány szerint). „Sötét középkor”: a középkor elejének cca. 300 éve a jelenleg elfogadott felfogás szerint. A középkor és a “sötét középkor“ évei történészi viták tárgya és a nézet országonként is változhat.

Pártus Birodalom, Pártusország, Arszakida Birodalom

BC247 – AD228, avagy BC27 – AD448 a jelen tanulmány felfogása szerint. A Pártus Birodalom legyőzte és nyugatabbra szorította a Szelukida Birodalmat és gyakran győztes csatákat vívott a római légiók ellen is. Területe változó módon kiterjedt a mai Afganisztán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Pakisztán, Irán, Irak, Kelet-Török-ország, Örményország, Grúzia, Szíria, Libanon, Jordánia és Israel (Galilea) területeire.

Szeleukida Birodalom:

BC312 – BC63, avagy BC312 – AD158 a jelen tanulmány szerint. A Szeleukida Birodalom a Nagy Sándor halála után létrejött hellenisztikus utódállamok egyike volt. A birodalom a kezdeti, legnagyobb kiterjedésének korában átfogta a korábbi Baktria, Perzsia, Mezopotámia, Media, Babilónia, Kis-Ázsia, Szíria és Palesztina földrajzi térségeit.