Jelen dolgozat célja annak a sejtésnek a megerősítése, hogy nem zárható ki az általánosan elfogadott és elterjedt AD-időszámítás elhibázottsága, zavara, „konfúziója”.

Összeállítottunk egy „forgatókönyvet” a feltételezett „időtartam-elcsúszás” meghatározására, valamint bizonyításának alapelemeire.

Magát a konfúziót és annak feloldását is elsősorban csillagászati számításokkal és érvekkel elemezzük, nagyrészt a Stellarium planetárium szimulátor software és pl. a NASA és hozzá hasonlóan megbízható források csillagászati adataira támaszkodva.

Vázoljuk az AD kronológia kidolgozását és a szerző gondolatmenetét, amely ehhez az új hipotézishez vezetett.

Bemutatjuk azon adatok bizonytalanságát, amelyek Jézus Krisztus életéhez kapcsolódnak.

A kronológiánk szempontjából alapvető fontosságú húsvét-táblák történetét és "furcsaságait" is megvizsgáljuk.

Érintünk néhány korábbi elméletet, amelyek szintén megkísérelték leleplezni a kronológiánk hibáit.

Azt is elemezzük, hogy mikor és hogyan zavarhatta össze a kronológiát egy hosszú időszak betoldása.

Julius Caesar naptárreformját szokatlan szemszögből értelmezzük, és megmutatjuk, hogy miért lehet téves a BC45 év a Julián-naptár kezdőéveként. A Julián-naptár első évére 220 évvel későbbi évet találunk, ami jobban illeszkedik a BC45 évnek tulajdonított csillagászati paraméterekhez.

A zsidó naptár, a Meton-ciklus és a precesszió elemzésével megmutatjuk, hogy éppen a 220 éves időszak felel meg leginkább a "nehezen észlelhető beillesztés" csillagászati kritériumainak.

A korábbi elméletekkel ellentétben újszerű módon felvetjük, hogy egy adott korszak 220 évvel törtévnő "megnyúlása" okozhatta egy korábbi korszak "zsugorodását".

Hét kiválasztott történelmi esemény dátumának elemzésével rámutatunk arra, hogy azokat 220 évvel hozzánk közelebbi évre áthelyezve, az események új dátuma csillagászati értelemben jobban illeszkedik a történelmi feljegyzésekhez és legendákhoz, mint a jelenleg elfogadott dátumok.

Új megoldást kínálunk a régóta ismert „Gergely dilemmára”.

Két további, kiemelt történelmi esemény tükrében vázoljuk a 220 év fiktív történelem elhagyásának, tehát a jelen hipotézis szerint lehetséges eredeti állapot és kronológia vissza-állításának következményét.

Ötlettel szolgálunk arra, hogyan történhetett az időszámítás összezavarása a gyakorlatban, az általunk "ikertrükk" névre keresztelt módszer segítségével.

Rámutatunk a korábbi elméletek és a jelen hipotézis közötti lényeges eltérésekre.

Táblázatos formában is összehasonlítunk néhány időszámítást és fontos történelmi események mai és javasolt új AD-évszámainak megadásával foglaljuk össze a 220 fiktív történelmi év betoldását.