4.3.4 PTOLEMIA, ALMAJEST
Tudom, nem illendő, sőt kifejezetten hálátlan dolog egy "nagyöreg" tudóssal polémiába, pontosabban "PTOLEMIA"-ba keveredni, de sajnos vitába kell szállnom Ptolemaiosz mesterrel! Mentségemre szolgáljon, hogy ha Ptolemaiosz nem exponálta volna magát a geocentrikus világnézet pápájaként, akkor nem égették volna meg a vele több mint 1000 év késéssel vitába szállt Giordano Brunot... (Velem lehet vitát nyitni, én csak öreg vagyok, nem tudós. Továbbá én meggyőzhető vagyok, mert számomra a vita édesebb a máglyahalálnál.)
Az én vitám persze sokkal kisebb horderejű, mint az elveit magabiztosan valló Giordano Bruno vitája volt.
Csak ennyit mondtam a nagy öregnek:
Kedves Claudius Mester!
Nem hiszem el Neked, hogy
„merő véletlenségből” elsiklottál a felett,
mi szerint a saját precesszió adatod
és Hipparkhosz mérési adata között
ilyen hatalmas az eltérés.
Ez első hallásra talán még dicséretnek is tűnhet, pedig komoly ellenvetés. E miatt a "vitánk" miatt kicsit kutakodtam a neten, és nagyon hamar az utóbbi idők korábbi "vitakedvelőire" bukkantam:
Ptolemaiosz adataiban,
különösen a precesszióhoz kapcsolódó adataiban
számos kutató kételkedett.
Néhányan enyhébben fogalmaznak. Szerintük a többszöri fordítás, másolás, a kézírásos arab számjegyek egymástól való apró eltéréseinek könnyen összetéveszthető mivolta miatt vannak az Almagesztben tartalom-torzulások, erősen vitatható adatok, főleg téves csillagkoordináta-adatok.
A keményebben fogalmazó tudósok szakszerűtlen, félrevezető írásnak, tévedések és/vagy hamisítások gyűjteményének tekintik az Almageszt-et, így, „hamisító”-nak kiáltják ki magát Ptolemaioszt.
Nem lehet teljesen alaptalan, hogy Robert R. Newton professzor a
„Crime of Claudius Ptolemy” c. művében kíméletlen szókimondással „bűnöző”-nek titulálta Ptolemaioszt.
Dennis Rawlins pedig „The Greatest Faker of Antiquity” –nak (az antik kor legnagyobb csalójának) nevezte Ptolemaioszt. Továbbá, szellemes szójátékkal „ALMAJEST”-nek (Almatréfa) becézte az Almagest-et.
Gary David Thompson tiszteletteljes hangvétellel írja: “A túlélő anyagban Hipparchos nem egyetlen, egységes koordinátarendszert alkalmaz a csillagpozíciók megadására. Következetlen módon különböző koordináta-rendszereket használ, köztük egy égi egyenlítői koordinátarendszert. (deklinációs: szélességi szög és RA óraszög) és ekliptikai koordináta-rendszert (égi állatövi, VEQ-ponttól mért szélességi és hosszúsági fokokat)”. (A szerző fordítása és magyarázata, zárójelben zöld színnel.)
Dennis W. Duke “Ancient Declinations and Precession” című értekezése szerint D. Rawlins felismerte, hogy az állócsillagok égi helyére vonatkozó, “Ptolemaiosz által megadott hely-koordináták értéke lehet RA mértékegységben is….és hogy az Almageszt 7.3 fejezete eredetileg Hipparchos-tól származhat.”. (A szerző fordítása.)
A PTOLEMIA summája:
a témával foglalkozó neves
tudósok szerint lehetséges,
sőt valószínű, hogy
Ptolemaiosz néhány csillagkoordinátája
nem ekliptikai (állatövi),
hanem ekvatoriális
RA koordináta rendszerben
(égi-egyenlítői óraszög, right ascension: RA;
a földi hosszúsági kör égi megfelelője; a szerző megj.)
szerepel az Almagesztben!