Ha valaki egy új elméletre, hipotézisre bukkan, akkor illendő az adott témában korábban született elméleteket legalább röviden bemutatnia. Helyén való azt is körvonalazni, hogy miért nem értünk egyet az egyes elméletekkel. Ebben a fejezetben ezt vázoljuk.

Az AD-időszámítás, egybehangzó egyházi és történészi állásfoglalás szerint, Exiguus AD525. évben leírt évtávolság-vissza-számításán alapul. De ma már tudjuk, hogy Exiguus 7 évet „tévedett”.

A "rossz nyelvek szerint" számos hivatásos történész felismerte, hogy „időszámításunk bizonytalansága nagyobb”, mint Exiguus 7 év tévedése, erről azonban érthető módon hallgatnak, mert féltik a szakmai reputációjukat.

Különösen a „sötét középkor” időtartama, sőt egyáltalán a létezése kapcsán merülnek fel különböző vélemények. (Lásd HELP: Rövid magyarázatok)

Amint említettük, időszámításunk félreértelmezésével kapcsolatban három ismert elmélet pattant ki hobby-történészek, „amatőrök” fejéből. Eredetileg ezeket az elméleteket szerettem volna "saját szórakoztatásomra" megcáfolni. (Léteznek „merészebb” elméletek is.).

Két elmélet szerint „fordított tolvajlás történt”. Nem kihagytak, eltűntettek éveket, hanem szándékosan fiktív/fantom történelmet toldottak be a valódi történelmi események közé kialakított „történelmi időrésbe”.

A három elmélet közül a legismertebb Heribert Illig korábban már említett „Kitalált középkor” című művében olvasható. Illig azt bizonygatja, hogy egy Európa-méretű „összeesküvéssel” 297 fiktív évet toldottak be a történelmünkbe és az időszámításunkba, AD614 és AD911 között.

Illig nagyrészt arra a tényre alapozza az elméletét, hogy Nagy Károly korának számos dokumentuma ma már bizonyítottan hamis.

Elméletének másik fontos pillére a „Gergely dilemma”, melynek leírása a HELP: Rövid magyarázatok alatt és pár sorral lejjebb is olvasható.

Sajnos sem Illig fenti műve, sem pedig társszerzős másik könyve, a „Magyarok a kitalált középkorban” nem tisztázta a régi magyar krónikákban olvasható évszámok ill. kronológia, valamint a hivatalos történelem-szemlélet évszámainak ismert ellentmondásait. 

Illig egyik leginkább elfogadhatatlan állítása, hogy nem csupán Nagy Károly kora, de maga Nagy Károly sem  létezett, holott ezekre számos eredeti, tárgyi bizonyítékot is találtak.

Továbbá, a 297 év betoldása számomra azért is lehetetlen, mert ez esetben az ókeresztény mártírok emlékére alapított Kopt Ortodox Keresztény Egyházat még Jézus 297 évvel későbbi (tehát Illig  szerint AD298-ra eső) megszületése előtt alapították volna, ugyanis a Kopt egyház alapításának éve AD284. Feltéve természetesen, hogy ezen utóbbi évszám nem nagyon téves...

Hunnivári (Skoda) Zoltán elmélete, a Hungárnaptár hasonlít Illig elgondolásához, de szerinte, időben változó módon, 194-200 fantom évet toldottak be és meghamisították többek között pl. a pápalistákat is.   

Hunnivári AD880 - AD1080 közé teszi a betoldást.

Bár Hunnivári csillagászati alapon érvel, nehezen elképzelhető az elméletében, hogy az általa vizionált fantom-korszak hossza az időben változó lehetne. Ez ugyanis arra utalna, hogy az időszámítást több alkalommal is manipulálták, javítgatták, amit a magam részéről valószínűtlennek tartok. Attól függetlenül is valószínűtlen, hogy ilyen kisebb korrekciókról, beavatkozásokról, amelyeket presztizs-veszteség nélkül lehetett volna dokumentálni, nem is esik szó a történelemben.

Ráadásul a Hunnváiri által feltételezett betoldás időszaka alaposan belenyúlik abba a korba, amikor Európában már elterjedten alkalmazták az AD időszámítást, ahogyan azt Hahn István akadémikus művéből tudjuk. (Lásd később.)

Szekeres Sándor elmélete nagyon "szimpatikus", mert „szolidan fogalmaz”. Az előző két elmélettől eltérően azt állítja, hogy nem szándékos hamisítással, hanem véletlenül rontották el az AD időszámítást. "Eltévedtek".

Tévedésből a 247 évvel korábban induló pártus időszámítást alkalmazták Jézus Urunk életéveire. A pártus időszámítást I. Arszak, a Pártus Birodalom alapításakor vezette be. (Lásd: HELP, Rövid magyarázatok) Az államalapító I. Arszak megszólítása szintén ÚR (Dominus) volt, és ez vezetett az eltévedéshez.

A Szekeres szerint betoldott 247 év ráadásul a Meton ciklus (Lásd HELP: Rövid magyarázatok) egész számú többszöröse (19*13=247), így csillagászati értelemben, ebben a tekintetben jól megfelel a betoldható évek számának.  Viszont a 247 év nem felel meg a csillagászok további ellenérveinek, amelyeket alább, még a jelen fejezetben röviden bemutatunk.

Továbbá, szerintem egy ilyen tévedés észrevételére és presztízsveszteség nélküli kijavítására minden bizonnyal elegendő lett volna annak a mintegy 300 évnek az első évszázada is, amennyi ideig az időszámításunk elterjedése tartott.

Szekeres az elmúlt másfél évtizedben lényegesen pontosította, kiegészítette elméletét, így az elmélet ma három "kötetben" olvasható szerzőjének remek honlapján.  

A fenti szűk keretben nem térhettem ki a korábbi elméletek általam visszautasított részletkérdéseire, de ezen  részletek a továbbiak szempontjából nem is lényegesek.

A naptárrontás híveinek egyik fő érve az u.n. „Gergely dilemma”, amely így hangzik:

Ha helyes lenne az időszámításunk, akkor XIII. Gergely pápa nem hozhatta volna 10 nap "eltörlésével" rendbe a Julián naptárt a Gergely naptár AD1582 évi bevezetésekor, mert 13 napot kellett volna kihagynia.  A tavaszi napéjegyenlőség (VEQ; vernal equinox) ugyanis kereken 128 évente 1 napot tolódik vissza, "hátrál" a Julián naptárban. A hátrálás 1626 év (BC45-AD1582) alatt kereken 13 nap lett volna, a kihagyott 10 naptári dátumnak viszont csupán kereken 1280 év felelne meg. (VEQ, lásd HELP: Rövidítések)

Ez nagyon erős csillagászati elvárás, amellyel szemben a naptárkutatók különböző, egymásnak ellentmondó naptármagyarázatokkal kísérletezve ellenérveltek.

A szakemberek  ellenérveiről pl. a RUBIKON folyóirat 2003/5 számában olvashatunk.

A naptárrontás lehetőségének fontos csillagászi ellenérve, pl. Dr Hetesi Zsolt ellenérve, hogy csupán 532 év, a "nagy húsvét-ciklus" (Lásd később) betoldása lett volna nehezen észrevehető.

A fiktív évek száma osztható kellene legyen 19-el és 28-al is. (19*28=532).

A 19 év a Meton ciklus (Lásd HELP: Rövid magyarázatok), ennyi évente kerül egy holdfázis, pl. az újhold, az év ugyanazon napjára.

A 4*7 = 28 év a Napkör időtartama, ennyi év szükséges a Julián naptárban a szökőévek önazonos megismétlődéséhez. 

A 4*7 szorzásban a 4 a szökőévek periódusa, a 7 pedig a hetinapok száma.

A szakértők szerint a fenti összefüggéseket már az ókori csillagászok is jól ismerték; azokat az esetleges hamisítók ill. a tévedés utólagos jóváhagyói minden bizonnyal figyelembe vették volna.

A csillagászok legnyomósabb ellenvetése a „precessziós ellenérv”; amelynek alapja a Föld forgástengelyének kereken 25.920 év időtartamú precessziós ciklusa.

A valószínűleg korábban is ismert, de feledésbe merült precessziót, mai tudásunk szerint, a nagy ógörög csillagász, Hipparkhosz írta le elsőként. 

Hipparkhosz az állócsillagok, pl. a Spica égi helyét pontosan állapította meg.

Hipparkhosz mérésének éve (BC128) óta, AD2017-ig, 2144 év telt el, ami megfelel 29,8 fok precessziós szögelfordulásnak. (Lásd később, részletesen.)

Ha a történelem cca. 2,5 évszázaddal rövidebb lenne, akkor kereken 3 fokkal kisebb szögelfordulás történt volna, mert a precesszió szögsebessége nagyon jó közelítéssel állandó. Három fok túl nagy tévedés lenne, még az ókori mérések esetében is.