Az eddig leírtak alapján összeállt egy időbeli kép vázlata. Más szimbolikával szemlélve, az összerakandó bűvös kocka mostani képe arra utal, hogy a kocka összerakható. 

Érdemes ezért röviden megállni és egy kissé távolabbról visszatekinteni a vázlatra, valamint az ahhoz kapcsolódó magállapításokra.

Azt már több, független (külső érdek által aligha befolyásolt) amatőr kutató korábban megállapította, hogy valószínűleg (szerintük biztosan) létezik egy 200-300 éves betoldott, történelmi értelemben fiktív korszak az AD időszámításban.

A Római Birodalom teljes történelme, egybefüggő periódusként, a „sötét középkor” időszakában, "pusztán elvileg" visszatolható volt az időtengely mentén!

Véleményem szerint, amennyiben létezik ilyen betoldott korszak, akkor annak időbeli tartománya Róma bukása, AD476 és Tiszteletreméltó Béda kora, körülbelül a "Béda év", AD725 között helyezkedhet el az időszalagon. Ez a megállapítás lerövidítette a betoldható korszak hosszát cca. 249 évre.

Elképzelhetőnek vélem azt is, hogy Dyonisius Exiguus tévesen szinkronizálta az ógörög olimpiák és az AUC éveit. Ezt a szinkronizálást tulajdonképpen nem Exiguus végezte el, hanem a történészek utólag számolták vissza és illesztették Exiguus számításához. Valójában ugyanis Exiguus az indictio-ciklusok alapján csupán év-távolságot számolt. 

Nem tartom kizárhatónak, hogy a Béda által készített retrospektív húsvét-táblák hamisak.

Ha betoldottak 220 évet, akkor a sötét középkor 220 évvel látszólag meghosszabbodott, időben visszafelé. Ennek az "időszakmegnyúlásnak" nyilván volt visszamenőleges hatása is.

A visszamenőleges hatás azonban csak Hipparkhosz koráig terjedhetett, mert Hipparkhosz csillagászati értelemben már abban a korban élt, amikorra ma is tesszük. A Hipparkhosz kora utáni évszázadokat a visszamenőleges hatás tehát 220 évvel "összezsugoríthatta".

Exiguus és Béda nyomdokaiban, adataikat elfogadva, a későbbi  történetírók "mintegy automatikusan" korábbra tették az ógörög és az egyiptomi történelemnek a római törtélemhez kapcsolódó időszakát. Ezzel lerövidítették a történelem egy korábbi szakaszát ezekben a régiókban.

A későbbi történetírók félrevezetéséhez "csupán" néhány korábbi „történelmi csatlakozási pont”  történetét, leírását kellett „eltávolítani”, s ezzel "a múltat eltörölni".

Csupán néhány, a görög és az egyiptomi történelemhez fűződő, régi dokumentumot kellett eltűntetni vagy megsemmisíteni.

Az eltűntetésben és megsemmisítésben sokat „segíthetett” a híres alexandriai könyvtár (Musaeum) sorozatos leégése ill. feltételezetten szándékos felgyújtása majd végleges  lerombolása a 7. században! A hamisítás általam feltételezett időszaka előtt nem sokkal...

Véleményem szerint valamennyi felvetésem közül legfőképpen a Ptolemaiosz és az Almageszt adatait érintő megállapításaim szorulnak felülvizsgálatra. A precesszióhoz kapcsolódó fenti megfigyeléseim tehát jelenleg még csupán sejtésnek tekinthetők és részletes kutatást igényelnének.

Úgy látom azonban: a fenti felvetések és fejtegetések elegendők lehetnek annak megállapítására, hogy csillagászati értelemben, a néhány csillagász által korábban felhozott ellenérvek, még a „precessziós ellenérv” alapján sem kizárható a 220 év betoldásának a lehetősége. 

Ha valaminek a megtörténte lehetségesnek tűnik, akkor célszerű tovább vizsgálni, hogy valóban megtörtént-e, avagy kizárható-e, hogy megtörtént.  

A fentieknek megfelelően érdemes a 220 év hipotetikus betoldásának hatásait néhány kiválasztott történelmi és evangéliumi esemény dátumának csillagászati adataira koncentrálva tovább vizsgálni!

Erre a további vizsgálatra a következő fejezetekben kerül sor.