A latin "hilaria" szó öröm-ünnepet jelent. A szót a régi rómaiak számos kisebb vidám ünnepre alkalmazták.  Napjainkban pl. a Hilary, Hillary, Hilarie stb. női név-változatok őrzik a szót.

A tavasz beköszönte minden korban és helyen örömöt okozott az embereknek, általában megünnepelték. 

A rómaiak tavaszi népi ünnepének elnevezése is HILARIA volt. A Hilária régi kisázsiai-görög, mitológiai hagyományokra (Cybele istennő)  emlékezett. Részben pogány vallási, részben családi-baráti népünnepély volt, amelyet március 25.én ünnepeltek. Attól függetlenül március 25.-én ünnepelték, hogy a naptár elrontása miatt a VEQ általában másik napra esett, nem pedig (a mai visszaszámolás szerint) március 25.-ének megfelelő napra. Nyilvánvalóan valamikor korábban  március 25.-ére esett a VEQ is és ennek emlékét őrízte a dátum-hagyomány. (hasonlóan, mint ahogyan a "nagy októberi forradalmat" november 7.-én ünnepelték.) A HILARIA ünnepe Caesar naptárreformja után is március 25.-én maradt. A rómaiak szemében a HILARIA kapcsán már a kitavaszodás volt fontos, már nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget magának a tavaszi napéjegyenlőségnek, tehát a VEQ tényleges naptári napjának. 

Caesar egyben főpap, Pontifex Maximus is volt, tehát római felfogás szerint az „idő földi ura”. Nyilvánvalóan voltak elvárásai az új naptárra vonatkozóan. Caesar az új naptár bevezetésekor, elsősorban politikai okokból, természetesen törekedett a legfontosabb római hagyományok tiszteletben tartására és megőrzésére. Naptárreformjában azonban a tavaszi napéjegyenlőség környékén megünnepelt Hilaria nem kapott szerepet, hiszen a Hiláriát már korábban sem emelték be a számos hivatalos állami ünnep hosszú sorába. 

Caesar főleg hagyománytiszteletből megőrizte a már 31 napos hónapok (Martius, Maius, Quintilis és October) valamint a normál években 28 napos Februarius hosszát. A reform előtt 29 napos Aprilis, Ionius, September és November hosszát 30 napra, a Ianuarius, Sextilis és a December hosszát pedig 31 napra kellett növelnie.

A hónapok hossza azóta is változatlan a naptárunkban.

1. Táblázat 

Caesar tiszteletére, a Quintilis elnevezése Iulius (BC44-től), majd  Augustus császár tiszteletére a Sextilis elnevezése Augustus lett (BC8-tól).

Korábban széles körben elterjedt az a spekuláció, hogy a hónapok mai hossza Augustus császár beavatkozása következtében alakult ki. Sacrobosco (13. század) elmélete alapján évszázadokon át úgy vélték, hogy Augustus császár a február hónapot 1 nappal rövidebbre vette, és csupán ezzel az 1 nappal vált 31 napossá az augusztus hónap.

Ezt a korábbi nézetet, főleg Macrobius (5. század) írásai alapján mára már megcáfolták.

Más naptár-szakértők arról írnak, hogy az új naptárban a VEQ március 24.-re, 23.-ra vagy 22.-re került. (Erről pl. Hunnivári elméletében részletesen olvashatunk).

Nézetem szerint csupán azért  gondoljuk azt, hogy a VEQ időpontja Caesar számára fontos volt, mert számunkra ma, sőt már nagyon régóta fontos. Nevezetesen, a VEQ dátuma a zsidó-keresztény kultúrkörben (amint már láttuk) pl. a húsvét dátumának kiszámításához szükséges.