Claudius Ptolemaiosz az ókor tudásközpontja, a "Nagy Alexandriai Könyvtár" (Musaeum vagy Mouseion) görög munkatársa volt.

Ptolemaiosz nem újító, kutató és nem is gyakorlatias tudós volt, hanem sokkal inkább "rendszerező elme". Mint kora tudományos eredményeinek szorgalmas tanulmányozója, összegyűjtötte és integrálta a matematika és a csillagászat akkoriban elfogadott tanításait  a "Matematika szintaxisa" című grandiózus művében. A "Syntaxis" később az utókortól az arabból származó, "legnagyobb" jelentésű "ALMAGEST" elnevezést kapta.

Az Almageszt több, mit ezer éven át meghatározta a csillagászok "geocentrikus világképét" a kozmoszról. Sajnos egyben visszaszorított, sőt feledtetett minden más gondolatot, például a Mezopotámiában már korábban ismert "heliocentrikus elméletet" is. 

Hipparkhosz precesszióra vonatkozó gondolatait és számítási adatait Ptolemaiosz paradigma-magalapozó főművéből, az Almagesztből ismerjük, amelynek összeállítását a szerző mai ismereteink szerint AD150 körül fejezte be.

Ptolemaiosz műve egyiptomi-ógörög nyelven született és csak a 12. században fordították le latinra, egy korábbi, arab fordítás alapján. (A 15. században felbukkantak korábbi, ógörög másolat-töredékek is.)

Különösen elgondolkodtató, hogy az eredeti mű hiánya ellenére hosszú évszázadokon át megkérdőjelezhetetlen csillagászati igazságként tartotta nyilván a Római Egyház és a tudósok is az Almageszt csillagászati állításait. Annak ellenére (vagy talán éppen azért?) így volt ez, hogy az Almageszt a geocentrikus világnézetet vallotta, amelyben egyébként Hipparkhoszt követte.

Az Almageszt egyik fontos "melléklete" az u.n. "csillagkatalógus", amely, mai ismereteink szerint, nagyrészt Hipparkhosz adatai nyomán, sokszáz csillag égi pozícióját adja meg, táblázatos formában. (Almagest "Star Catalogue": 1022 csillag koordinátái, ezek adatainak döntő többsége Hipparkhosztól származik.)

A terjedelmes Almagesztből természetesen csupán a számunkra érdekes kérdéskört emeljük ki és vizsgáljuk meg.

A csillagkoordináták AEQ-hoz és VEQ-hez képest történő, a precesszió miatt bekövetkező változása legjobban az ekliptika mentén elhelyezkedő állócsillagok (pl. SPICA, REGULUS) esetében tűnik fel és mérhető meg.

Hipparkhosz is elődjei régi adataihoz hasonlította a saját adatait.

Ptolemaiosz pedig Hipparkhosz adataihoz hasonlította a saját korának mérési eredményeit.

Ptolemaiosz nem említett történelmileg beazonosítható éveket Hipparchosz életéveivel (BC190-BC120) kapcsolatban, ezek az évek utólagos csillagászati visszaszámolással adódtak ki.

Ma úgy számítják, hogy Hipparkhos csillagász-elődjének, Timocharis-nak BC280 (-279) körül mért, és korábbi, új-babilóniai (kháldeus) csillagászok adatait hasonlította össze a saját, BC128 (-127) körül mért adataival.

Feltételezik továbbá, hogy Ptolemaiosz saját korának csillagászati adatai az AD138 vagy ahhoz közeli év méréseiből származnak. Valószínűsítik, hogy azok nem is Ptolemaiosz saját mérései, hanem valamelyik gyakorlatiasabb kortársának korábbi eredményei voltak.