Korának napjainkig méltán elismert angol tudósa, a bencés szerzetes, Tiszteletreméltó Szent Béda (Saint Bedae Venerabilis; AD673-AD735) az egymáshoz nagyon közeli Jarrow és Monkwearmouth települések (Northumbria, Anglia) Szent Péter és Szent Pál társkolostoraiban élt és dolgozott.

Béda többek között teológus, költészet- és nyelvtan-tanár, ógörög és latin egyházi szövegek elemzője, fordítója és egyháztörténész is volt.

Jelen írásban az AD jelölést alkalmazzuk, mint az i.sz.: „időszámítás szerint” illetve a nemzetközi, polgári CE: ”Common Era” közismert, hagyományos megfelelőjét. (Lásd: HELP: Rövidítések)

Exiguus, – kései szakértők által utólag rekonstruálva –, úgy találta, hogy Jézus születési éve, AD1 megfelel a Róma alapításától számított AUC754. évnek és egyben a 195. ógörög olimpiai játékok évének.  

Kezdetben Béda is csupán a saját húsvét-tábláinak összeállításánál alkalmazta Exiguus megállapítását.

Később Béda a „De Temporum Ratione” c. művében, majd a "Historia ecclesiastica gentis Anglorum" c. könyvben (AD731) már az AD1 alapján keltezett néhány történelmi eseményt.

Tehát Béda a kronológiájában már a régmúltra visszatekintő időszámítás jelölésének tudatos szándékával alkalmazta az AD rövidítést és az Anno Domini kifejezést ill. ez által Jézus születési évét, az AD1-et.

Ezt követően azonban mintegy három évszázadra volt szükség az AD-rendszer európai elterjedéséhez.

Béda fenti műveinek szemlélete alapján kereken 1300 év óta a római keresztény egyház Exiguus AD1 évéből indult ki az időszámításunk éveinek meghatározása tekintetében.

Később ezt az álláspontot a történelemtudomány is elfogadta.

Csak egészen "halkan" merészelem megemlíteni, hogy a nálam hozzáértőbbek szerint a régi történelmi eseményeknek a ma tudományosan elfogadott évével számos hivatásos történész és naptár-szakértő nem ért egyet. De érthető módon ezt nem hangoztatják.

Így azután az AD-időszámítás lehetséges „konfúziója” főleg néhány „amatőr-kutató” vizsgálódásának a témaköre. Ezek közül háromnak a lényegét később röviden bemutatjuk.

A különböző elméletek szerint az időszámításban többféle módon jöhet létre konfúzió:

• szándékos hamisítás által, vagy
• olyan tévedés folytán, amelyet később felismertek ugyan, de elrejtettek, vagy
• a tévedést eddig egyszerűen nem ismerték fel, de a történészek egyes történelmi események időtartamát kvázi akaratlanul (megfelelő adatok híján) meghosszabbították, lerövidítették vagy időben elcsúsztatták.

Már régóta foglalkoztatott az időszámítás és a régi naptárak története, így nagyon meglepődtem az amatőr-kutatók állításain, ezért több elméletet részletesen áttanulmányoztam.

A három legismertebb „időszámítás-összezavarási elmélet” néhány hihetőnek tűnő állítása elgondolkodtatott, de egészében mindhárom elméletet elfogadhatatlannak találtam, ezért azokat elvetettem.

Ugyanakkor ezen három elmélet tudományos cáfolatait sem találtam maradéktalanul meggyőzőnek.

Kétirányú kételyeim eloszlatására kínálkozott a három konfúzió-elmélet megcáfolásának saját (kezdetben játékos, öncélú) kidolgozása.

Találni véltem egy ókori, "történelmi paradoxont", amit egy korabeli, kopt legenda is alátámasztott. (Lásd később.)

Kezdetben úgy véltem, hogy a saját hipotézisem is téves, mivel nem felelt meg azon alapvető csillagászati kritériumoknak, amelyek alapján a korábbi, hasonló elméleteket cáfolták. Ugyanakkor felmerült bennem az a sejtés is, hogy a három elmélet egzaktnak tűnő csillagászi cáfolatai is pontatlanok lehetnek.

Még 2017 őszén felkerestem Gesztesi Albert csillagászt, aki korábban a nevét adta egyik, az én hipotézisemhez hasonló elmélet csillagászati adatainak helyességéhez. Röviden vázoltam Albertnek a hipotézisem lényegét. Albert barátom csillagászati értelemben nem tartotta kizárhatónak az AD-időszámítás évszázados mértékű elrontását! Hamarosan felhívta a figyelmemet a Stellarium égbolt szimulátorra, mint a csillagászati elemzés remek software eszközére. Ezt bíztatásként értelmeztem, amit ez úton is nagyon köszönök Albertnek. Ezen előzmények után elkezdtem „kicsit beletanulni” a csillagászatba. Úgy véltem, mérnökként van némi esélyem a szükséges csillagászati alapok áttekintésre. Ugyanakkor a történelem bugyraiban biztosan eltévedtem volna. Azok áttekintéséhez egy élet is kevés egy kockafejjel gondolkodó és főleg egy romló memóriájú, hozzám hasonló halandó számára. Albert többszöri beszélgetésünket követően beajánlott előadóként a „Filozófiai Vitakör” elnevezésű tudományos egyesületbe, ahol 2018 októberében már félig történelmi, félig csillagászati alapokra építve mutathattam be a hipotézisemet.

A fentieknek megfelelően, a bizonytalanabb történelmi alapokon nyugvó gondolatsoromat most nem fejtem ki. Hamarosan találtam ugyanis egy jól számszerűsíthető, ezért szerintem érthetőbb és hihetőbb csillagászati megközelítést.

Új elméletemet az alábbiakban döntően ezen csillagászati gondolatmenettel és számításokkal szemléltetem és erősítem meg, több kiválasztott történelmi esemény adatainak elemzése során: 

• Néhány valós csillagászati tényt „szokatlan szemlélettel” közelítettem meg és felismertem, hogy pontosan 220 fiktív történelmi évet lehet „csillagászati szempontból nehezen észrevehető módon betoldani” az időszámításba (Lásd később);

• Miután kétségeim ennek ellenére sem múltak el, újra-számoltam néhány fontos, régi történelmi és evangéliumi esemény dátumát. Az újra-számolt történelmi dátumok csillagászati összehasonlítása a jelenleg elfogadott dátumokkal megmutatta, hogy a hipotézisem további vizsgálatot érdemel;

• Új hipotézisemből következik, mintegy „automatikusan kiadódik” a jól ismert naptár-probléma, a „Gergely dilemma” megoldása is. (Lásd HELP: Rövid magyarázatok)