XIII. Gergely pápa a róla elnevezett mai naptár bevezetésekor, AD1582-ben tudhatta, hogy Augustus császár valójában AD234-ben (nem pedig AD14.-ben) hunyt el. Azért valószínűsíthető, hogy Augustus császár halálának évét vette figyelembe, mert ez az év a császár halálához kapcsolódó napfogyatkozás miatt csillagászati értelemben pontosan beazonosítható volt.

Ennek ismeretében XIII. Gergely (csillagásza) pl. a következő módon számolhatott:

Augustus császár halála óta 1582-234 = 1348 év telt el.

Tehát Gergely pápának 1348 eltelt évre vonatkozó VEQ-hátrálást kellett korrigálnia. 

A naptárban a VEQ napja kereken 128, pontosabban 128,17 évenként hátrál 1 napot, ez addigra pontosan ismert volt.

A kihagyandó napok száma tehát: 1348:128,17 = 10,517 nap.

Gergely pápa választhatott, hogy 10 napot vagy 11 napot hagy-e ki a naptár októberi napjai közül.

Az 1582-t megelőző években, 2 évente, felváltva márc. 10.-re v. 11.-re esett a VEQ.

Gergely pápa azért választotta a 10 nap eltörlését 1582 őszén, mert tudta, hogy AD1582-ben a tavaszi napéjegyenlőség időpontja már március 11, 0:48 órára tolódott vissza a naptárban.  

Az AD1582 évi VEQ-dátum, március 11. alapján pontosan 10 naptári nap kihagyásával került a VEQ-nap a következő évben, AD1583-ban március 21.-re.

Gergely pápa módosított Julián naptárában AD1582. október 4-ét rögtön október 15-e követte. Ezzel „kiestek” az Augustus császár naptárrestaurációja ill. halála óta felgyülemlett naptári többlet napok. Természetesen nem változott a hét napjainak sorrendje, üteme.

Továbbá Gergely, Cristopher Clavius matematikus és csillagász javaslatának megfelelően elrendelte, hogy a 100-al osztható évek közül csupán minden 400-al is osztható év maradjon szökőév. (A korábbi Julián naptár szerinti években minden 4-el osztható sorszámú év, így valamennyi 100-al oszttató év is szökőév volt.)  Ennek megfelelően azután az AD1600 és az AD2000 év is szökőév maradt, de pl az AD1700, az AD1800 és az AD1900 év nem volt szökőév.

Ezzel a szökőév-módosítással Gergely pápa erősen stabilizálta, pontosította a Gergely naptárt. A Gergely naptár (a Julián naptár 128 évével szemben) csupán 3320 évente "téved" 1 napot, ami a VEQ-nap dátumának tartós csúszását illeti. 

Gergely minden bizonnyal 11 napot hagyott volna ki, ha március 22-re kívánta volna visszahelyezni a VEQ dátumát, mert az pl. eredetileg is március 22.-én lett volna. Gergely Pápa tulajdonképpen szabadon választhatott volna, hogy melyik napra tegye a VEQ-napot, hiszen a  húsvét-dátum kiszámításának módja már nagyon régen a március 21. napjához kapcsolódott. Nyilván az volt a logikus, ha magát a VEQ-napot is visszahelyezi, amennyire lehetséges, az egyház által rögzített computus-alapdátumra, március 21-re.

Ha akkor Gergely pápa 11 napot hagyott volna ki, akkor ráadásul (kicsit kevesebb, mint fél nappal) túlkompenzálta volna a VEQ dátumát 1583 márc. 22-re.

Gergely pápa a 10 nap eltörlésével viszont hasonló mértékben (kicsit több, mint fél nappal) alul-kompenzált.

Közel 10,5 napnyi csillagászati eltérést sem 10 sem pedig 11 naptári nap kihagyásával nem lehetséges pontosan korrigálni. Egész számú naptári nappal csakis túlkompenzálni, vagy alul-kompenzálni lehetett a mindkét irányban közel fél napnyi eltérést. Ha Gergely várhatott volna kereken 60 évet a naptára bevezetésével, akkor pontosan 11 napot kellett volna törölnie a naptárból. Ebben az esetben ma pontosabban tartaná a Gergely-naptár a március 21.-i tavaszpont-dátumot. (Utólagos, pontosító magyarázat IDŐHÍDÉPÍTŐ észrevétele alapján.)

Gergely tehát sajnos objektív okoknál fogva nem tudta előre figyelembe venni, hogy AD1600-ban megmarad majd a szökőév, amely majd a szükségesnél kicsit előbb visszalépteti a VEQ-napot 1 nappal. Ezért az 1600-as évek elejétől már sok éven át március 20.-ra, sőt néha március 19.-re esett a VEQ-nap.

Ugyanezen fél nap alul-kompenzálás (10,517 nap helyett 10 nap) miatt esik a VEQ-nap a 21. század elején, így már jelenleg is március 20.-ra, sőt hamarosan néhány esetben majd március 19.-re.