Mivel az álló-csillagok precessziós szögelfordulása csekély, a konkrét mérések pontos éve nem annyira lényeges, mint a mérések éveinek egymástól való évtávolsága. Sőt elegendő, ha a mérések évtávolsága is csupán jól közelítő érték. Hangzik a logikus gondolat.

Másképpen látom!

Ugyanakkor pl. a SPICA állócsillag égi koordinátái AEQ idején, napfelkeltekor-napnyugtakor, (mivel a SPICA egyben a vakító Nap mellett is volt), nem voltak közvetlenül megmérhetők. Az AEQ-pont égi helyével szemben elhelyezkedő VEQ-pont mellett lévő TELIHOLD segítette a SPICA koordinátáinak közvetett megmérését.

Az alábbi Stellerium fotó AD131 szeptember 24-én, az AEQ napján a cca. 1 órával napfelkelte előtti égboltot mutatja, ahogyan Alexandriából látszott. A Nap még a vízszintes zöld vonallal jelölt horizont alatt van, az ekliptika és az égi egyenlítő metszéspontjának, tehát az AEQ-pontnak a közelében. Mellette látható a körkeretben a SPICA. A SPICA aktuális koordinátái a bal oldali listában olvashatók. Az is látszik, hogy a SPICA  kicsivel a Nap elött fog felkelni, de nem lesz közvetlenül megfigyelhető a Nap vakító közelsége miatt. (A szerző Stellarium fotója.)

Az alábbi Stellerium-fotó a K-Ny-i égboltsáv nagylátószögű látképe AD131 szeptember 24-én, az AEQ napján, a fenti fotóéval azonos időpontban. Jól látható a TELIHOLD a horizont felett, az ekliptika és az égi egyenlítő másik metszéspontja, a VEQ égi pontjának szimbóluma közelében. A TELIHOLD a Nappal szemben helyezkedik el, de hamarosan a horizont alá bukik. A TELIHOLD koordinátáiból indirekt módon kiszámíthatók a SPICA koordinátái.  A (A szerző Stellarium fotója.)

Hipparkhosz is és a Ptolemaiosz korában mérést végző ismeretlen csillagász is feltehetően a fenti módszerrel mérte meg az ekliptika mentén elhelyezkedő SPICA állócsillag égi koordinátáit.

Természetesen 220 évvel később, az AEQ napján (AD351 szeptember 23.) nagyon hasonló volt a csillagos ég látványa.

Tekintsük meg a SPICA égi helyét a Nap mellett a Szűz csillagjegy kalászában AD351 AEQ napján, napfelkelte előtt cca. 1 órával, amikor még a Nappal együtt a Horizont alatt voltak, az északi féltekén láthatatlan pozicióban.  Kivehető a Nap mellett az AEQ aláhúzott Omega szimbóluma. (A szerző Stellarium fotója.)

Az alábbi felvétel a fenti párjának megegyező időpontban készült, 220 évvel később. A SPICA már a Nap mögé került. Jól látszik a TELIHOLD a Nappal és így a SPICA-val is szemben, jól mérhető helyen, mert még hosszan fog a Horizont felett tartózkodni. A Hold égi pozíciójának és mozgásának ismeretében pontosan kiszámítható, hogy hol van az égbolton a hamarosan felkelő, de a vakító Nap miatt nem észlelhető SPICA. (A szerző Stellarium fotója.)

Hasonlóan mérhetők voltak a SPICA égi koordinátái ugyanezeken a napokon, napnyugta után cca. fél órával, amikor már kellőképpen sötét volt és a TELIHOLD már a horizont fölé emelkedett.

Tekintsük meg a napnyugtát Alexandriában, AD351 AEQ-napján a Stellarium állóképekből 5perc/1sec arányban felgyorsított, kinagyítható videoclipemen (itt is megtekinthető: https://vimeo.com/499398972):

A szakirodalom is azt mondja, hogy indirekt módon, a Hold koordinátáinak segítségével mérték meg a Spica koordinátáit az ókorban, AEQ idején.

Megjegyzésem: Természetesen a SPICA és az ekliptika síkjához közeli állócsillagok (pl. Alfa LEO; alfa CMi) relatív koordinátái is támogatták az égi AEQ-pont mellett elhelyezkedő SPICA koordinátáinak meghatározását az AEQ időpontjában, amikor a Nap is ott volt látható és zavarta a mérést.