1.4 A húsvét-táblák

eastertablebede-forr.JPG

Ebben a fejezetben áttekintjük az AD időszámítás kialakításában nagyon fontos húsvét-táblák történetét és megvizsgáljuk a húsvét-táblák feltételezhető szerepét az időszámítás összezavarásában.

A húsvét, elődje, a zsidó húsvét, a Pészach (Pesach) mintájára , változó dátumú ünnep.

Némi egyszerűsítéssel: a húsvét első napja a tavaszi napéj-egyenlőséget (VEQ: lásd HELP: Rövidítések) követő első telihold utáni vasárnap. 

A húsvét-tábla olyan "ütemterv", amely csillagászati alapon, évtizedekre előre kiszámítva összefoglalja, hogy melyik évben melyik napra esik majd a húsvét ünnepe. Az egyház minden évben a húsvéttáblák alapján hírdette ki a híveknek a változó dátumú ünnep napját.

A húsvét-táblák minden sora megfelel egy-egy évnek.

Az időszámításunkkal összefüggő húsvét-táblák kiszámításának módja (algoritmusa), a computus paschalis (röviden computus) egyiptomi keresztény pap-csillagászoktól ered.

A fejtegetésünk szempontjából lényeges húsvét-táblák szerzői, összeállítói:

Alexandriai Szent Cirill (cca. AD376 - AD444)

Dionysius Exiguus (cca. AD470 - cca. AD544)

Tiszteletreméltó Szent Béda (cca. AD672 - AD735)

A keretben megadott évszámok visszamenőlegesen kiszámolt AD évek. Eredetileg ezeket az éveket más módon, nem az AD-időszámítás szerint azonosították.

Húsvét-táblák már Cirill kora előtt is léteztek, de az összeállításukhoz kicsit más számítási algoritmust alkalmaztak, mint Cirill püspök és követői.

Ma úgy tudjuk, hogy Cirill püspök, valamint Exiguus és Béda szerzetesek is valódi történelmi személyek voltak, az egymással „lánc-szerűen” kapcsolódó húsvét-tábláik is valósak és helytállók.  Az ezen húsvét-táblák által átfogott időtartam a 19 éves Meton ciklus többszöröse. (Lásd: HELP, Rövid magyarázatok)

Alexandriai Szent Cirill húsvét-táblája: 
cyrilofal-forr.JPG
Teres Ágoston szerint „Cirill püspök első ciklusát a Diocletianus-éra 153. évével kezdte és az utolsót ugyanannak a zsarnoknak a 247. évével fejezte be." Ez megfelel az AD437 - AD531 húsvéttábla-időszaknak.

Ebbe az időszakba esik a Nyugat-Római Birodalom bukásának éve (AD476).

Akkoriban inkluzíve (beleértve) számoltak: AD437-től AD531-ig nem 94, hanem 95 év telt el, mert beleértették az első és az utolsó évet is. (5*19=95)

Az inkluzíve-számítás számunkra szokatlan, de helyes, csupán nézet kérdése.

Cirill püspököt nem érintette meg még a gondolat sem, hogy Jézus Krisztus születési évétől kezdődően számolt, új időszámításra lenne szükség.

Cirill püspök Dioclatianus császár évei szerint sorszámozta az éveket a húsvét-táblájában. Húsvét-táblájának utolsó sorát az Anno Diocletiani 247 jelölés azonosította.

Különös, hogy ennek az év-datálásnak a rövidítése is AD volt. (Mi Diocletianus éveire az ADio jelölést alkalmazzuk.) 

Ennél is különösebb, hogy Cirill ilyen hosszú évekre visszatekintve datált, abban a korban, amikor ez még nem volt szokásos.

Az pedig számomra egyenesen érthetetlen és hihetetlen, hogy az alexandriai keresztény egyház a kegyetlen keresztényüldözőnek tartott Diocletianus császárra hivatkozva datált bármit is.

Dionysius Exiguus húsvét-táblája:
exuguus-forr.JPG
Exiguus a Cirill féle húsvét-táblát folytatta a következő, AD532 - AD626, inkluzíve 95 éves időszakra.

A saját húsvét-táblája első 7 sorában (az AD525-AD531 éveknek megfelelő sorokban, amelyek a Cirill féle tábla utolsó 7 sorának megismétlése), még a régi módon, a diocletianusi évekre hivatkozik, úgy,mint Cirill is tette.

Exiguus az általa számolt első év, az Anno Diocletiani 248.év sorára bevezette a

„Mi Urunk, Jézus Krisztus 532. éve”

(„ANNI DOMINI NOSTRI JESU CHRISTI DXXXII”)

kifejezést, de

csupán a táblasor új azonosítása céljából.

Amint már megállapítottuk, ez Jézus és Diocletianus érájának, más szavakkal a kereszténység AD időszámításának és a római kor Diocletianus uralkodásának kezdetéhez rendelt évszámainak az év-szinkronizálása volt, bár akaratlan.

Akaratlan, mert Exiguus sem kívánt új időszámítást bevezetni. Csupán a saját kora és Jézus születési éve között eltelt éveket kísérelte meg kiszámítani, más okból! Exiguus ugyanis méltatlannak tartotta, hogy továbbra is a kegyetlen keresztényüldözőnek tartott Diocletianus császárságának 1. évétől kezdődő évszámokkal sorszámozza a saját húsvét-táblája sorait, ezért tért át a Jézus születési évétől kezdődő táblasor-jelölésre. Ezt a szándékát Petronius püspöknek írt leveléből tudjuk.

Különösnek tartom, hogy a 6. századból egy egyszerű szerzetes levele fennmaradt. Netán azért maradt fenn, mert a római egyház nagyon fontosnak tartotta Exiguus számítását, Jézus születési évének évtávolságát?  Ez esetben hogyan lehetséges az, hogy a következő kétszáz év alatt kizárólag a húsvét-táblák sorainak számozásra alkalmazták Exiguus fontos eredményét?

Továbbá nehezen elfogadható számomra, hogy a Rómában élő Exiguus AD525-ben egy alexandriai eredetű computus szerint számolt, azt vette át és vitte tovább. Azért kétséges ez a körülmény számomra, mert nem sokkal korábban, AD451-ben a római keresztény egyház és az alexandriai ortodox keresztény egyház a következő, mintegy 1000 (egyezer !) éves időtartamra, mai tudásunk szerint főleg hitviták miatt, megszakítottak egymással minden kapcsolatot!

Visszatérve Exiguus számítására:

Exiguus nem az AD525 évszámához utólag hozzárendelt AUC és nem is az ókori görög olimpiai játékokhoz szintén utólagosan rendelt évek, hanem az indictio-ciklusok alapján számolta ki Jézus születési évének évtávolságát.

Több, mint fél évezreddel korábban (Exiguus számításából visszakövetkeztetve BC48-ban) Julius Caesar egyiptomi mintára bevezette az indictio-ciklus fogalmát és alkalmazását. Az indictio-ciklusok (adókörök) 15 évet öleltek át. A katonai szolgálat időtartama is 15 év volt, az adózás ezzel összefüggött, hiszen az adó volt a haderő fenntartásának is a forrása.

Sajnálatos módon az indictio-ciklusok sorszámát nem tartották nyilván, ezért az erre alapozott visszaszámolás meglehetősen bonyolult, és egyben megbízhatatlan volt. Tudni kell még, hogy az ókorban nem csupán a zérus, mint szám használata, de a kivonás is ismeretlen volt, kivonás helyett összeadást alkalmaztak, ezt tette Exiguus is.

Exiguus ahhoz az indictio-ciklushoz rendelte hozzá Jézus születési évét, amelyben Jézus született, ezt tekintette a számítása szempontjából az első ciklusnak. Arra a következtetésre jutott, hogy az általa elsőnek nevezett indictio-ciklus 4. évében, a 4. indictio-ban született Jézus. Továbbá, ezen első ciklushoz képest az Exiguus által végzett számítás éve a 36. indictio-ciklus 3. indictio-ja volt.

Az első indictio-ciklus 4. évére eltelt az 1. ciklus 15 évéből 3 teljes év, tehát hátra volt még a 3-at 15-re kipótló (kivonás helyett hozzáadandó) 12 év. Ebből a 12 évből az első év Jézus életévei szempontjából töredék év volt, de az akkori inkluzíve konvenció szerint ezt teljes évnek számolták, ez tehát 12 évet tesz ki. 

Ezt követően eltelt 34 teljes indictio-ciklus, tehát 34*15 = 510 év.

Exiguus saját éve az éppen futó ciklus 3. éve volt. Jézus születési dátuma szerint ez is töredék év volt, amit figyelembe kellett venni. Inkluzíve gondolkodva, Exiguus ezt az évet is teljes évként vette figyelembe, ez hozzáadandó 3 évet ad ki.

Exiguus indictio-számításának eredménye a következő:

A képlet: 12 + 34*15 + 3 = 525; (beleértve Jézus születési évét és a számítás évét is). Továbbá, 525 + 7 = 532, mert Exiguus 7 évvel előre végezte el a számítását. 

Tiszteletreméltó Szent Bédanagy húsvét-ciklusa”:
bedecath-forr.JPG

Béda kereken 200 évvel később folytatta Exiguus húsvét-tábláját. Számításaiban és írásaiban többször is hivatkozott Exiguusra, Tiszteletreméltó Dionysius néven.

Béda beépítette a saját húsvét-táblájába Exiguus húsvét-tábláját, majd a saját tábláját kiterjesztette az AD532- AD1063 időszakra. 

Béda első rész-húsvéttáblájának időtartománya Exiguus táblájának megismétlése volt; így az AD532 – AD626 időszakot ívelte át. A második, 95 évet átfogó tábla-időszak az AD627 – AD721 éveket tartalmazta. A harmadik pedig AD722 -től AD816-ig terjedt, és így tovább.

Béda húsvét-táblái éppen egy ”nagy húsvét-ciklus” időtartamát fogják át, tehát inkluzíve 28*19 = 532 évet. 1063-532+1= 532. (A 28 és a 19 jelentése a HELP, Rövid magyarázatok alatt olvasható.) Sőt, Béda még a következő ciklus 1. évére, az AD1064 évre is számolt a saját tábláiban.

Béda a gyakorlatban is kivitelezte ötletét, hogy a Jézus születése óta eltelt éveket és az AD jelölést "hosszú távra visszatekintő időszámításra" is lehet alkalmazni. Ez nyilvánvalóan remek ötlet volt az egyház és a vallás szempontjából. Az AD-időszámítás elterjesztésével önmagában az évszám kimondása vagy leírása Jézusra emlékeztette volna a híveket! Ennek ellenére nagyon sokáig nem történt semmi!

Számomra nagyon ellentmondásos, hogy

Béda ugyan kereken 300 évvel előre számolt,

de az AD időszámítás elterjesztése

mégis mintegy 300 évbe tellett!

Lehetséges, hogy azért haladtak ilyen vontatottan,

mert valamit leplezni, feledtetni kívántak?

A húsvét-táblák és az időszámítás összefüggése:

Megállapítható, hogy az egyház már legalább Szent Cirill óta nyilvántartotta Jézus születési évét, legalább is a római történelemhez, Diocletianushoz kapcsolódó, indirekt módon, a húsvét-táblák sorainak azonítója formájában. A húsvét-táblákat ugyanis minden évben használták a húsvéti ünnepek dátumának kihirdetéséhez. 

Amint említettük, a húsvét-táblák minden sora megfelel egy évnek, ezért ezek a táblázatok tulajdonképpen

„egyszerű, éveket számláló évnaptárak”.

Hahn István ókortörténész, akadémikus „Naptári rendszerek és időszámítás” c., műve szerint: „A XI. századtól kezdve Európa nagy részében már kizárólag a Krisztus születése szerinti évszámítást alkalmazták.” 

Tehát a fenti húsvét-táblák a római kortól kezdődnek és abban a korban fejeződnek be, amikor már elterjedt a mai időszámításunk! (Római kor: lásd HELP, Rövid magyarázatok)

Mivel Jézus születési éve a római korhoz kapcsolódik, mondható, hogy több mint ezer éven át egyetlen összefüggő időszakból áll a húsvét-táblák története.

Összegezve, úgy tűnik, hogy már

önmagában a húsvét-táblák folytonossága

sem teszi lehetővé egy 220 éves

(vagy hasonló hosszúságú)

időrés beillesztését a történelem időszalagjába!

Ugyanakkor az is feltűnik, hogy Béda visszamenőleg megismételte Exiguus húsvét-tábláját, majd AD627-től kezdődően, tehát ugyancsak a saját kora elé, további visszamenőleges húsvét-táblát állított össze.

A húsvét-tábla visszamenőleges elkészítése viszont értelmetlen, szükségtelen, mert nincs gyakorlati alkalmazása.

Felmerül a kérdés, hogy az AD627-től induló 95 éves időszakban, tehát egészen Béda számításáig, a 8. század elejéig, évente számítgatták ki a húsvét mindenkori dátumát? Ha másvalaki készített volna Exiguus és Béda kora között húsvét-táblát, akkor miért lett volna szükség Béda retrospektív húsvét-tábláira?

Felmerülhet a gyanú, vajon nem azért készültek-e

Béda retrospektív húsvét-táblái,

hogy azok, mint

„virtuális évnaptárak”

látszólag áthidaljanak egy történelmi időrést,

egy soha nem létezett történelmi korszakot?

Később látni fogjuk, hogy a húsvét-táblák visszamenőleges hamisíthatóságát éppen egy, a computust befolyásoló egyházi döntés könnyítette meg. 

Említettük azt a történészek által jól ismert tényt, hogy számos középkori dokumentum bizonyítottan utólagosan készített hamisítvány volt.

Miért ne lett volna lehetséges a

húsvét-táblák meghamisítása?