Tapasztalatom szerint a már világszerte réges-régen elterjedt AD-BC időszámítás, röviden az AD-időszámítás helyességével kapcsolatban korábban felmerült kételyek iránt még a történelmet kedvelők is csupán csekély érdeklődést mutatnak.

Érthető a figyelem hiánya, hiszen a hivatásos történészek azt az álláspontot képviselik, hogy már régóta nem is léteznek nyitott kérdések az időszámításunk helyességének tekintetében. (Éppen ezért írásom első részében gyakoriak az ismétlések, hogy a tisztelt olvasót "szoktassam" a manapság szokatlan témához.)

Egyetlen kivételt ismerek ez alól az érdektelenség alól, Heribert ILLIG „Kitalált Középkor” című, az időszámításunk meghamisítását taglaló könyvét. 

Közimert az a történelmi tény, hogy a régi korokban (is) rengeteg dokumentum-hamisítás történt, amelyek leggyakoribb célja bizonyos jogosultságok (pl. örökösödési- és birtok-jogok) eredetének visszamenőleges igazolása volt. Illig is nagyrészt a hamis dokumentumok létére alapozta művét. Véleményem szerint Illig fikciója főleg azért vált népszerűvé, mert a tudomány (a közérthető ellenérvekkel történő cáfolat helyett) rásütötte az „összeesküvés elmélet”, a konteó (az angol conspiracy theory kifejezésből képzett mozaikszó) bélyegét. Korunkban ugyanis sokan kedvelik (jóllehet, sokan ténynek is veszik) a fikciókat, pl. a tudományos-fantasztikus (science fiction, sci-fi) műveket, sőt a konteókat is. A konteók általában valamely szűk csoportot, érdekkört a „félrevezetés”, a „titokzatoskodás” és a „leplezés” vádjával illetnek. Kétségtelen, hogy Illig elméletében is nyomatékkal szerepelnek hasonló vádak. 

(Közbevetőleg megjegyzem: a konteókról az a sommás véleményem, hogy azokat az emberek jellemzően utólag találják ki. Igaz, nem teljesen ok nélkül. Ugyanis a történelem során minden korban létezett valamilyen érdek érvényesítése céljából az emberek félrevezetése, „manipulálása”, ami tulajdonképpen „összeesküvés gyakorlat”. Miután a manipuláltak nem érthetik, hogy mi és miért történt, továbbá visszamenőleg sem szívesen ismerik el, hogy félrevezették őket, ezért utólag kitalálnak a sokféle, nem feltétlenül összehangolt manipuláció következtében kvázi spontán kialakult, kellemetlen helyzetre egy összeesküvés elméletet.)

Számomra az a fő különbség a sci-fi és a konteó között, hogy a sci-fire jellemző a racionális vagy legalább is annak tűnő megalapozottság. A sci-fiket kedvelem, de az izgalmas konteókon is jókat szoktam derülni, ezért azok sem dühítenek. Továbbá, mindig is úgy véltem, hogy „nem zörög a haraszt”, hogy esetleg lehet bennük némi igazság-mag, a legendák eredetéhez hasonlóan. Engedékeny alapállásom ellenére, eddig minden, általam olvasott történelmi kitalációt és konteót, így Illig elméletét is, összességében elfogadhatatlannak találtam

Mindezek dacára, a jelen írásom Illig elméletének távoli rokona, és e két divatos „műfaj” mezsgyéjén sarjadt ki. Saját „kitalációmat” a „történelmi fikció”, „historical fiction” műfajába sorolom. Azért hasonlít a tudományos fantasztikumhoz, mert a sci-fi egyik definíciója, hogy „föl nem ismert problémákkal foglalkozik, s azokra racionális megoldást kínál”. A jelen írás egy mások által megsejtett, de a tudomány által el nem ismert történelmi problémára kínál racionális(nak tűnő), csillagászati alapokon nyugvó megoldást. 

(Azért a "konfúzió" kifejezést alkalmazom, mert a szó szándékos összezavarást és véletlen összezavarodást is jelenthet. Továbbá látni fogjuk, hogy véleményem szerint az időszámításunk bizonyos elemeit egymással ellenkező irányban rontották el, ami már valóban "konfúzió".)

A fenti állítás természetesen mindaddig hipotézis, ameddig az érintett területek szaktekintélyei nem bizonyítják. (Éppen ezért arra kérem a tisztelt olvasót, hogy a "felfedezés lázában fogalmazott" kijelentő, sőt határozottan állító mondataimat gondolatban tegye feltételes módba...)

Amennyiben  tudományos alapossággal nem bizonyítható a hipotézisem, akkor egy forgatókönyvet írtam arról, hogy hogyan lehet egy bonyolult történelmi fikciót szisztematikusan felépíteni. Miközben legalább önmagamat remekül elszórakoztattam, hiszen sokat tanultam!

A jelen hipotézis a tudományos tanulmányokra, szakcikkekre jellemző, bevezető absztrakt (a megfogalmazott állítások rövid összefoglalása) keltette látszat ellenére tehát nem tudományos igényű értekezés. Sőt, a szakemberek számára nyilvánvalóan puszta fikciónak minősül. De az absztrakt nem csupán  a véletlenül a blogomra tévedő szaktudósok kedvéért született. Hasznos kivonat lehet bármely kedves olvasó számára annak eldöntéséhez, hogy érdekli-e a téma. Úgy is fogalmazhatnék, hogy fikcióm az "ismeretterjesztés" jellegzetességei szerint felépített (egyes tudósokat legfeljebb szórakoztató, de a többséget inkább dühítő) "ismeretlenség-terjesztés".

Már csak azért is jogosan tekinthető a szaktudományok által fikciónak a hipotézisem, mert nem vagyok az általam vizsgált szakterületek szakértője, hanem csupán egy amatőr, a naptár, a történelem és az időszámítás iránt érdeklődő, tehát a témában laikus villamosmérnök-informatikus.

Koromnál fogva különösen örülnék, ha túl élénknek ítélnék meg a fantáziámat, mert Mark Twain nyomán vallom: „Nem hagyatkozhatsz a látásodra, ha a képzeleted homályos”.   

Miután lehetetlennek tűnő hipotézisre bukkantam, talán sikerül megdöbbentenem a tisztelt olvasót és így felkelteni az érdeklődését. Hipotézisem ugyan a régmúltra vonatkozik, de a jelenig kihat. Ezért azt remélem, hogy izgalmasnak találják mindazok, akik kedvelik a történelmet, a csillagászatot és nem vetik meg a fikciókat sem. Függetlenül attól, hogy a történetem igaz-e, vagy pedig csupán a fantáziám tükre.

Tisztán látom, hogy a feltételezésem túlságosan merész. Olyan merész, hogy hasonló hipotézis felállítására csakis amatőr vállalkozhat. Korunk bármelyik neves szaktekintélye már egy időszámítás-hiba lehetőségére irányúló sejtés felvetésével is elveszítené a tudományos reputációját.

Kísérletet teszek a hipotézisem közérthető, bár nagyon tömör bemutatására. Bizakodó vállalkozás ez a „köztes út”, mert az érdeklődők többségét elriaszthatják a csillagászati fejtegetések.

Ezért a csillagászati részletek a tisztelt olvasó által átugorhatók. Elegendő az azokhoz tartozó szöveges rész lényegét értelmezni. Azon tisztelt olvasók számára pedig, akiket érdekelnek a háttérinformációk, fennáll a lehetősége a szövegbe tett, aláhúzott szakirodalmi hivatkozások képernyős klikkel történő azonnali betekintésére. Bár inkább javaslom a részletek utólagos tanulmányozását. Menet közben talán elegendő a HELP menüből meríteni. (Jobb oldalon HELP: Rövidítések; Rövid magyarázatok). Léteznek a szövegben a források (főleg a képek forrása) megadására olyan kevésbé fontos hivatkozások is, amelyek közvetlenül nem clickelhetők, de Ctrl-C-vel kimásolhatók. Ezek nincsenek aláhúzva. Továbbá, egyes kisebb képekhez (főleg iniciálékhoz) integrálva alkalmaztam nem fontos, ezért nem kimásolható, csupán elolvasható és kijegyzetelhető, forrásmegjelölő hivatkozásokat is. A csatolt képek és ábrák egy része click-el kinagyítható.

A precíz csillagászat, mint a hipotézis racionális bizonyító eszköze, talán esélyt ad számomra, hogy néhány szakértő is elgondolkodjék az új évszámaim láttán.

A mindenki által jól ismert és ma alkalmazott AD-időszámítást úgy tekintem, hogy az csupán egy évskála, amelynek évei mentén egy régi történelmi eseménysort, tehát egy hosszabb periódust tévesen is el lehetett helyezni. Természetesen az föl sem merült bennem, hogy meg kellene változtatnunk a már nagyon régen megszokott AD időszámítást! Ennek megfelelően az AD időszámítási rendszerben maradok és csupán új AD-évszámot rendelek bizonyos régi eseményekhez. A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a hipotézisem értelmében javasolt új AD éveket türkíz színű AD-BC évszámok jelölik. 

Jogos a tisztelt olvasó kérdése, hogy honnan veszi egy amatőr a bátorságot egy ilyen horderejű hipotézis felállítására. Merészségemet az alábbi elmés idézetekkel és az azokhoz fűzött megjegyzéseimmel igyekszem „kimagyarázni”:

Idézet Edward H. "Ted" Carr (1892-1982) angol történész-politikustól:

"A történész értelmezésétől objektíven és függetlenül létező történelmi tények kemény magjába vetett hit abszurd tévhit". (a szerző fordítása)

Megjegyzésem:

• A történelemírás tehát eredendően szubjektív, még az ismert és elismert történész szerint is. Ezért még egy amatőr is fantáziálhat a történelemről, akár elméletet is gyárthat a múlt meghamisításáról.

Bonaparte Napoleon, Churchill, Dan Brown és mások szerint:

„A történelmet a győztesek írják.”

Megjegyzésem:

• Sőt, a győztesek általában a korábbi eseményeket átírják, hogy a sajátjaik fényesebbnek tűnjenek
• Az időszámítást viszont a csillagoknak illene írnia!

„A kronológia a történelem gerince”, tartja a régi mondás. A történészek között azonban nincs konszenzus az abszolút történelmi kronológia tekintetében. A viszonylag jól ismert „relatív kronológia-darabok” illesztése számos esetben kétséges. Ez természetesen elsősorban a régebbi (ókori) eseményekre vonatkozik, pl. ahány egyiptológus, annyi egyiptomi kronológia…

A legutóbbi 2000 év európai történelmének kronológiájában már létezik egyértelműnek tűnő konvenció, amit számunkra az AD-időszámítás tükröz.