Az 1. Fejezet a legtöbb kedves olvasó számára csupán ismert dolgok felelevenítése, össze-foglalása, de valamennyi olvasó számára a későbbiek könnyebb megértését hívatott szolgálni.

Az időszámítás konfúziójával kapcsolatban gyakran, de pontatlanul a naptár hibájáról, naptár-hamisításról beszélnek.

Ugyanakkor nem a naptár zavarodott össze, hanem a befoglaló keretszerkezete, az időszámítás.

Egy 35 éve megesett "kalandomra" emlékeztet a dolog. Vásároltam Bangkokban egy női és egy férfi "arany Rolex karórát". Két replikát. Összesen 30 dollárért. Gyönyörűek az órák, ma is őrizgetem őket. Vagy 15 éven át pontosan mutatták az időt. Hamis keretszerkezetben! A kereskedő nem csupán nem csapott be, mert eleve "original copy watch" hangoztatása mellett kínálgatta a portékáját, de még az oximoron fogalmát is ismerte. 

A számos helyen még ma is alkalmazott Julián naptár és az abból származó Gergely naptár az eredeti tervek szerint helyesen működnek, „csupán” a naptárhoz és a történelmi eseményekhez rendelt évszámokat, tehát az AD-időszámítást ronthatták el. Ez esetben pontos ugyan a Rolexünk, de mégis becsapva érezhetjük magunkat.

Fontos tehát annak megértése, hogy bár az időszámítás és a naptár ma számunkra szorosan összefüggenek, a két témakőr eredetileg csupán laza kapcsolatban állt egymással. Ha valaki naptár-hamisításról beszél, akkor általában időszámítás-hamisításra utal, ez megszokásból velem is előfordul.

Minden naptár megkísérli a csillagászat, az évszakok, az időjárás és ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági munkák stb. szempontjából az év szerkezetét visszatükrözni.

A naptárt kőbe lehetett vésni, mert sok éven át (egy esetleges naptárreformig) érvényes maradt. Példa erre az iniciálé, amely egy régi, kőbe vésett "farmer naptár" képe.

Az antik világra vonatkozó évszámaink csupán évszázadokkal később elvégzett történelmi és csillagászati visszaszámítások eredményeként jöttek létre. Egyes ma is élő időszámítások 5-7 ezer évre tekintenek vissza, azonban a régebbi történelmi időkre vonatkozó évszámaik csupán kései, utólagos visszaszámítások, retro-kalkulációk általában pontatlan eredményei.

Az által, hogy a csillagászati évek egymástól bizonyos értelemben különböznek, a régi naptárak ismerete mégis hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyes történelmi események óta eltelt éveket csillagászati értelemben beazonosítsunk. Így a történelmi eseményekhez visszamenőleg évszámot rendelhetünk. Többek között ezért kezdjük a fejtegetésüket a 2. fejezetben Julius Caesar naptárreformjának csillagászati analízisével.

Közismert, hogy mai AD időszámításunkban Jézus Krisztus születésének évéhez, AD1-hez viszonyítva gondolunk a múltra és a jövőre.  Az évek sorszáma egy nagyon régi, rögzített évre, az AD1-re tekint vissza,

Számunkra bármely közeli vagy távoli év vagy eltelt időszak jól látszik a ma alkalmazott naptárunk évszámából, mert mindenki tud kivonni. (Az ókorban a kivonás ismeretlen volt.)

A naptár és az időszámítás számunkra már szorosan összekapcsolódtak.

A római kor embere (kevés tudóstól eltekintve) az idővel kapcsolatban egy közeli, fontos esemény óta eltelt években, tehát rövid időszakokban gondolkodott.

Például megnevezett császár uralkodásának első évétől kezdve eltelt évekről, név szerint jegyzett konzulok hivatali évéről, a 15 éves adókörök (indikció-ciklus: lásd később) eltelt vagy még hátra lévő éveiről beszélt.

A mindenkori ad hoc időszámítás kezdőpontja (referencia-éve) gyorsan változott.