Amint az közimert, Jézus Krisztust Pontius Pilatus, Júdea római helytartójának hivatali ideje alatt feszítették meg Jeruzsálemben.

A történészek szerint Pilatus hivatali évei (AD26-AD36) a hivatalba lépése évének az elejétől az utolsó hivatali évének a végéig tartottak.

Látható, hogy ebbe az időszakba esik az AD33 és az AD36 év is. Napjainkban az AD33 év az elfogadottabb, de AD36 is részben elfogadott Jézus Krisztus megfeszítésének éveként, amint erről korábban írtunk.

A visszaszámolt zsidó naptár szerint az AD246-AD256 intervallumban csupán az AD256 évben esik a Nisan 14 péntekre.

Jézust a fentiek alapján, kevéssel 42. születésnapja után, 43. életévében feszítették meg, hiszen az AD214 év elején született.

Ez a 42 éves kor is elfogadható, mert nem mond ellent néhány apokrif evangéliumnak.

Az AD256 évi dátum 220 évvel vissza-transzformálva AD36-ra esik. Pontosan: AD36 márc. 30; 3796 Nisan 14 péntekre.

Ez úgy is mondható, hogy Jézus megfeszítésének évét AD256-ról 220 év helyett 223 évvel helyezték vissza az időszalagon az AD33 évre. 

Három evangélium szerint Jézus megfeszítése után, délután telihold és hosszan tartó elsötétedés is volt.

Napfogyatkozás nem lehetett, mert az fizikai okokból csak újholdkor lehetséges és csak néhány percig tarthat. (Amint Augustus császár napfogyatkozásának bemutatásánál ezt már láttuk.)

Az AD36 évben, Jeruzsálemben telihold volt ugyan, de nem volt holdfogyatkozás a Nisan 14 péntekhez közeli időpontban sem.

Felmerül a lehetőség, hogy azért tették a kutatók Jézus megfeszítésének dátumát AD33 ápr. 3.- ára, 3793 Nisan 14, péntekre, mert csillagászati alapú elsötétedést kerestek.

AD33 ápr. 3.-án valóban telihold és szabadszemmel, Jeruzsálemből valószínűleg nem látható, részleges hold-fogyatkozás is volt. Az „összezavarás” során tévesen úgy számolhatták ki, hogy 223 évvel korábban AD33 ápr. 3.-án Jeruzsálemből is jól látható volt ez a holdfogyatkozás.

A szakirodalom alapján esetleg valamilyen más természeti jelenség, pl. porfelhő vagy távoli vulkáni koromfelhő okozott elsötétedést. 

Az AD256 év márc. 28.-án éjjel, a fentiekkel ellentétben, Jeruzsálemből jól látható telihold volt. Ezen a napon valóban volt teljes holdfogyatkozás is. A Delta T ma elfogadott értéke mellett ez azonban Jeruzsálemből, a mai visszaszámításaink szerint  szintén nem volt látható.

Ha a Delta T értéke korábban nulla közeli lett volna (ahogyan az utóbbi 400 év mérései szerint minden esetben, folyamatosan), akkor sem lett volna látható ez a holdfogyatkozás Jeruzsálemből.

Az AD33-as és az AD256-os holdfogyatkozásokat Fred Espenak, NASA szakértő alábbi, térképre vetített számítása mutatja:

A fenti holdfogyatkozás Jeruzsálemből, AD256. 03.28.-án látható lett volna, ha a Delta T értéke mínusz 9000 sec lett volna. Ez a nagy negatív Delta T érték mai tudásunk szerint valószínűtlen. Aligha lehet ilyen nagy tévedés a Delta T visszamenőleges interpolációjában.

Az viszont inkább elképzelhető, hogy nem tudták mi okozta az elsötétedést, de holdfogyatkozásra gyanakodtak. Viszont a holdfogyatkozásokat a 220 év betoldása során pontatlanul számolták vissza, és a pontatlan eredményre építettek egy hamis hold-fogyatkozás, pontosabban elsötétedés-hagyományt…

Véleményem szerint az a legvalószínűbb, hogy az elsötétülés legendája csupán egy metafora, amely Jézus keresztre feszítésének szörnyűségét hangsúlyozó égi jel felmutatása céljából, utólag született.

Tekintsük meg az AD256 március 28. napjának teliholdfelkeltét az alábbi Stellarium „fotón”.