Tapasztalatom szerint a már világszerte réges-régen elterjedt AD-BC időszámítás, röviden az AD-időszámítás helyességével kapcsolatban korábban felmerült kételyek iránt még a történelmet kedvelők is csupán csekély érdeklődést mutatnak.

Érthető a figyelem hiánya, hiszen a hivatásos történészek azt az álláspontot képviselik, hogy már régóta nem is léteznek nyitott kérdések az időszámításunk helyességének tekintetében. (Éppen ezért írásom első részében gyakoriak az ismétlések, hogy a tisztelt olvasót "szoktassam" a manapság szokatlan témához.)

Egyetlen kivételt ismerek ez alól az érdektelenség alól, Heribert ILLIG „Kitalált Középkor” című, az időszámításunk meghamisítását taglaló könyvét. 

Közimert az a történelmi tény, hogy a régi korokban (is) rengeteg dokumentum-hamisítás történt, amelyek leggyakoribb célja bizonyos jogosultságok (pl. örökösödési- és birtok-jogok) eredetének visszamenőleges igazolása volt. Illig is nagyrészt a hamis dokumentumok létére alapozta művét. Véleményem szerint Illig fikciója főleg azért vált népszerűvé, mert a tudomány (a közérthető ellenérvekkel történő cáfolat helyett) rásütötte az „összeesküvés elmélet”, a konteó (az angol conspiracy theory kifejezésből képzett mozaikszó) bélyegét. Korunkban ugyanis sokan kedvelik (jóllehet, sokan ténynek is veszik) a fikciókat, pl. a tudományos-fantasztikus (science fiction, sci-fi) műveket, sőt a konteókat is. A konteók általában valamely szűk csoportot, érdekkört a „félrevezetés”, a „titokzatoskodás” és a „leplezés” vádjával illetnek. Kétségtelen, hogy Illig elméletében is nyomatékkal szerepelnek hasonló vádak. 

(Közbevetőleg megjegyzem: a konteókról az a sommás véleményem, hogy azokat az emberek jellemzően utólag találják ki. Igaz, nem teljesen ok nélkül. Ugyanis a történelem során minden korban létezett valamilyen érdek érvényesítése céljából az emberek félrevezetése, „manipulálása”, ami tulajdonképpen „összeesküvés gyakorlat”. Miután a manipuláltak nem érthetik, hogy mi és miért történt, továbbá visszamenőleg sem szívesen ismerik el, hogy félrevezették őket, ezért utólag kitalálnak a sokféle, nem feltétlenül összehangolt manipuláció következtében kvázi spontán kialakult, kellemetlen helyzetre egy összeesküvés elméletet.)

Számomra az a fő különbség a sci-fi és a konteó között, hogy a sci-fire jellemző a racionális vagy legalább is annak tűnő megalapozottság. A sci-fiket kedvelem, de az izgalmas konteókon is jókat szoktam derülni, ezért azok sem dühítenek. Továbbá, mindig is úgy véltem, hogy „nem zörög a haraszt”, hogy esetleg lehet bennük némi igazság-mag, a legendák eredetéhez hasonlóan. Engedékeny alapállásom ellenére, eddig minden, általam olvasott történelmi kitalációt és konteót, így Illig elméletét is, összességében elfogadhatatlannak találtam

Mindezek dacára, a jelen írásom Illig elméletének távoli rokona, és e két divatos „műfaj” mezsgyéjén sarjadt ki. Saját „kitalációmat” a „történelmi fikció”, „historical fiction” műfajába sorolom. Azért hasonlít a tudományos fantasztikumhoz, mert a sci-fi egyik definíciója, hogy „föl nem ismert problémákkal foglalkozik, s azokra racionális megoldást kínál”. A jelen írás egy mások által megsejtett, de a tudomány által el nem ismert történelmi problémára kínál racionális(nak tűnő), csillagászati alapokon nyugvó megoldást. 

(Azért a "konfúzió" kifejezést alkalmazom, mert a szó szándékos összezavarást és véletlen összezavarodást is jelenthet. Továbbá látni fogjuk, hogy véleményem szerint az időszámításunk bizonyos elemeit egymással ellenkező irányban rontották el, ami már valóban "konfúzió".)

A fenti állítás természetesen mindaddig hipotézis, ameddig az érintett területek szaktekintélyei nem bizonyítják. (Éppen ezért arra kérem a tisztelt olvasót, hogy a "felfedezés lázában fogalmazott" kijelentő, sőt határozottan állító mondataimat gondolatban tegye feltételes módba...)

Amennyiben  tudományos alapossággal nem bizonyítható a hipotézisem, akkor egy forgatókönyvet írtam arról, hogy hogyan lehet egy bonyolult történelmi fikciót szisztematikusan felépíteni. Miközben legalább önmagamat remekül elszórakoztattam, hiszen sokat tanultam!

A jelen hipotézis a tudományos tanulmányokra, szakcikkekre jellemző, bevezető absztrakt (a megfogalmazott állítások rövid összefoglalása) keltette látszat ellenére tehát nem tudományos igényű értekezés. Sőt, a szakemberek számára nyilvánvalóan puszta fikciónak minősül. De az absztrakt nem csupán  a véletlenül a blogomra tévedő szaktudósok kedvéért született. Hasznos kivonat lehet bármely kedves olvasó számára annak eldöntéséhez, hogy érdekli-e a téma. Úgy is fogalmazhatnék, hogy fikcióm az "ismeretterjesztés" jellegzetességei szerint felépített (egyes tudósokat legfeljebb szórakoztató, de a többséget inkább dühítő) "ismeretlenség-terjesztés".

Már csak azért is jogosan tekinthető a szaktudományok által fikciónak a hipotézisem, mert nem vagyok az általam vizsgált szakterületek szakértője, hanem csupán egy amatőr, a naptár, a történelem és az időszámítás iránt érdeklődő, tehát a témában laikus villamosmérnök-informatikus.

Koromnál fogva különösen örülnék, ha túl élénknek ítélnék meg a fantáziámat, mert Mark Twain nyomán vallom: „Nem hagyatkozhatsz a látásodra, ha a képzeleted homályos”.   

Miután lehetetlennek tűnő hipotézisre bukkantam, talán sikerül megdöbbentenem a tisztelt olvasót és így felkelteni az érdeklődését. Hipotézisem ugyan a régmúltra vonatkozik, de a jelenig kihat. Ezért azt remélem, hogy izgalmasnak találják mindazok, akik kedvelik a történelmet, a csillagászatot és nem vetik meg a fikciókat sem. Függetlenül attól, hogy a történetem igaz-e, vagy pedig csupán a fantáziám tükre.

Tisztán látom, hogy a feltételezésem túlságosan merész. Olyan merész, hogy hasonló hipotézis felállítására csakis amatőr vállalkozhat. Korunk bármelyik neves szaktekintélye már egy időszámítás-hiba lehetőségére irányúló sejtés felvetésével is elveszítené a tudományos reputációját.

Kísérletet teszek a hipotézisem közérthető, bár nagyon tömör bemutatására. Bizakodó vállalkozás ez a „köztes út”, mert az érdeklődők többségét elriaszthatják a csillagászati fejtegetések.

Ezért a csillagászati részletek a tisztelt olvasó által átugorhatók. Elegendő az azokhoz tartozó szöveges rész lényegét értelmezni. Azon tisztelt olvasók számára pedig, akiket érdekelnek a háttérinformációk, fennáll a lehetősége a szövegbe tett, aláhúzott szakirodalmi hivatkozások képernyős klikkel történő azonnali betekintésére. Bár inkább javaslom a részletek utólagos tanulmányozását. Menet közben talán elegendő a HELP menüből meríteni. (Jobb oldalon HELP: Rövidítések; Rövid magyarázatok). Léteznek a szövegben a források (főleg a képek forrása) megadására olyan kevésbé fontos hivatkozások is, amelyek közvetlenül nem clickelhetők, de Ctrl-C-vel kimásolhatók. Ezek nincsenek aláhúzva. Továbbá, egyes kisebb képekhez (főleg iniciálékhoz) integrálva alkalmaztam nem fontos, ezért nem kimásolható, csupán elolvasható és kijegyzetelhető, forrásmegjelölő hivatkozásokat is. A csatolt képek és ábrák egy része click-el kinagyítható.

A precíz csillagászat, mint a hipotézis racionális bizonyító eszköze, talán esélyt ad számomra, hogy néhány szakértő is elgondolkodjék az új évszámaim láttán.

A mindenki által jól ismert és ma alkalmazott AD-időszámítást úgy tekintem, hogy az csupán egy évskála, amelynek évei mentén egy régi történelmi eseménysort, tehát egy hosszabb periódust tévesen is el lehetett helyezni. Természetesen az föl sem merült bennem, hogy meg kellene változtatnunk a már nagyon régen megszokott AD időszámítást! Ennek megfelelően az AD időszámítási rendszerben maradok és csupán új AD-évszámot rendelek bizonyos régi eseményekhez. A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a hipotézisem értelmében javasolt új AD éveket türkíz színű AD-BC évszámok jelölik. 

Jogos a tisztelt olvasó kérdése, hogy honnan veszi egy amatőr a bátorságot egy ilyen horderejű hipotézis felállítására. Merészségemet az alábbi elmés idézetekkel és az azokhoz fűzött megjegyzéseimmel igyekszem „kimagyarázni”:

Idézet Edward H. "Ted" Carr (1892-1982) angol történész-politikustól:

"A történész értelmezésétől objektíven és függetlenül létező történelmi tények kemény magjába vetett hit abszurd tévhit". (a szerző fordítása)

Megjegyzésem:

• A történelemírás tehát eredendően szubjektív, még az ismert és elismert történész szerint is. Ezért még egy amatőr is fantáziálhat a történelemről, akár elméletet is gyárthat a múlt meghamisításáról.

Bonaparte Napoleon, Churchill, Dan Brown és mások szerint:

„A történelmet a győztesek írják.”

Megjegyzésem:

• Sőt, a győztesek általában a korábbi eseményeket átírják, hogy a sajátjaik fényesebbnek tűnjenek
• Az időszámítást viszont a csillagoknak illene írnia!

„A kronológia a történelem gerince”, tartja a régi mondás. A történészek között azonban nincs konszenzus az abszolút történelmi kronológia tekintetében. A viszonylag jól ismert „relatív kronológia-darabok” illesztése számos esetben kétséges. Ez természetesen elsősorban a régebbi (ókori) eseményekre vonatkozik, pl. ahány egyiptológus, annyi egyiptomi kronológia…

A legutóbbi 2000 év európai történelmének kronológiájában már létezik egyértelműnek tűnő konvenció, amit számunkra az AD-időszámítás tükröz.

A jelen tanulmányban szereplő történelmi megállapítások csillagászati alapokra épülnek. E természettudományos alap ellenére maga a „történet” inkább a fantázia birodalmába tartozik, legalábbis a történelem szempontból. Ebben az értelemben ez az írás egy fiktív történelmi hipotézis. A hipotézisem a kronológiával, az időszámításunk téves voltával kapcsolatos, és jelen állapotában még "tétova". Bizonyos határok között még szabadon alakítható, plasztikus, és szinte lefolyik az asztalomról, mint Dali "olvadó" órája.

A tanulmány tulajdonképpen egy forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy javaslatom szerint mely történelmi események időbeliségének alapos újra-vizsgálatával lehetne eldönteni az időszámításunk helyességének vagy helytelenségének kérdését.

A hipotézis ráadásul összetett, de remélhetőleg kihívást és intellektuális élményt nyújt az erre fogékony kedves olvasóknak. Az írás főleg az ókori történelmet kedvelő olvasók számára lehet izgalmas. Egyben a kedves olvasóknak késznek kell lenniük olyan élvezetekre, mint az "elmélyülés" a csillagászatban, a szárnyaló fantázia világában és a szokatlan ötletekben (pl. sci-fi és összeesküvés-elméletek). Azon "könnyed" olvasóknak ajánlom, akik "természetüknél fogva kíváncsiak" és mindenek-előtt "nyitottak" a megszokott és ma divatos elképzelésektől távol álló "agytornára".

Kitalált történetem az ókori és kora-középkori múltról szól, ezen korszak csillagászati és kiragadott törtnénlmi eseményeinek időbeli illeszkedését vizsgáljuk.

Egyik barátom szerint azért révedezek vén fejjel a régmúltba, mert bizonyára nehezen viselem el a jelenkor hamisságait és manipulációit. Nos, ki nem? Mindannyiunk „vigasztalásául" megjegyzem, hogy a hamisság és manipuláció meglehetősen hasonlóan történhetett a múltban is, mert sajnos emberi dolgok. Tehát ellenkezőleg, a fejtegetésem tudatos kísérlet egy réges-régi, mások által már korábban feltételezett, de a hivatalos tudomány által el nem fogadott időszámítás-manipuláció lehetőségének megerősítésére. Talán a feltárására is? E régi manipuláció felfedésére kidolgozott eddigi elméletek sikertelenek voltak, ezért nagyon valószínű, hogy én is csupán „tovább zörgetem a harasztot”. 

Ellentétben a korábbi „tényfeltárókkal”, nem állítom, hogy igazam van. Csupán csiklandoz a gondolat, hogy esetleg igazam lehet. Úgy vélem, hogy az általam feszegetett téma még nem lezárható és szükséges lenne tudományos alapokra helyezve újra-gondolni. Tekintve, hogy jómagam amatőr vagyok az érintett szakterületeken, továbbá tekintettel a témakör interdiszciplináris jellegére, valamint a koromra is, én erre nem vállalkozhatom. Erre egyetlen ember egyébként is aligha lenne képes. Az újra-vizsgálathoz több részterület tudósainak összehangolt együttműködésére lenne szükség. Ezen tudósoknak, legalább is átmenetileg, fel kellene adniuk eddigi meggyőződésüket, amire természetesen nem látok esélyt.

Ennek ellenére megkísérlem egy "scenario", egy „forgatókönyv” összeállítását arról, hogy milyen történelmi tények, sarokpontok enyémnél alaposabb vizsgálatával lehetne kimondani a végső szót a felmerült kérdésekben.

Fikcióm így csupán egy részletekbe menő problémafelvetés.

Írásom célja, hogy együtt gondolkodjunk. A fentiek miatt főleg olyanokkal szeretnék együtt-gondolkodni, akik szintén amatőrök. Akiknek a „szakmai hozzáértése még nem homályosítja el az éleslátását”, ahogyan első nagyfőnököm, Klatsmányi Árpád (az EMG számítógépek főkonstruktőre) szellemesen, kétértelműen, de komolyan gondolva "bíztatta", több mint 50 évvel ez előtt az ifjú villamosmérnököket.

Természetesen különösen izgalmas lenne számomra a szakemberekkel elbeszélgetni, olyanokkal, akik kellőképpen "merészek", hiszen a reputációjukat kockáztatnák. Erre nagyon alkalmasnak tartom a blog műfaját, hiszen itt bármely szaktekintély "inkognitóban" is hozzászólhat.

Gondolatot cserélni csak eltérő véleményekkel lehetséges, ezért a legnagyobb tisztelettel:

Hipotézisem tételes, tudományos igényű cáfolata pedig kifejezetten örömmel töltene el, hiszen megerősítené azt a szemléletemet, hogy bármely látszat, néha még a természettudományi, csillagászati látszat is csalhat.

A jószándékú kérdések és ellenérvek reményében, minden kedves olvasómnak barátsággal 

Miklós

„Óh idő, te egy egész!
Nincsen neked sem kezdeted, se véged;
És csupán a véges ész
Szabdalt fel apró részeidre téged.”
Csokonai Vitéz Mihály:
Újesztendei gondolatok

A blogger adomája:

Ha az időt „megműtötték", abba a történelem „belesántult”.

Mottó:   ☼ ☼ ☼   „TÉNY vagy LÁTSZAT? A SZEMLÉLET dönt.”  ☼ ☼ ☼              Mi Lo Ho, ismeretlen ó-kínai költő, Chin-dinasztia.

Szeretettel köszöntök minden kedves, érdeklődő olvasót.
Kifundáltam egy új elméletet, egy történelmi fikciót.
Egy HIPOTÉZIST az Anno Domini IDŐSZÁMÍTÁS ELHIBÁZOTTSÁGÁRÓL.
Szeretném az időszámításunkkal és a

saját elméletemmel kapcsolatos 

KÉTSÉGEIMET

a „mindenre is” kíváncsi érdeklődőkkel megosztani, hogy 

EGYÜTT GONDOLKODJUNK!

Barátsággal: Miklós

Gergely dilemma

Ha helyes lenne az időszámításunk, akkor XIII. Gergely pápa nem hozhatta volna 10 nap "eltörlésével" rendbe a Julián naptárt a Gergely naptár AD1582 évi bevezetésekor, mert 13 napot kellett volna kihagynia. A tavaszi napéjegyenlőség (VEQ; vernal equinox) ugyanis kereken 128 évente 1 napot tolódik vissza, "hátrál" a Julián naptárban. A hátrálás 1626 év (BC45-AD1582) alatt kereken 13 nap lett volna, a kihagyott 10 naptári dátumnak viszont csupán kereken 1280 év felelne meg.

Meton-ciklus (Holdciklus): 19 éves ciklus

Azt jelenti, hogy egy bizonyos holdfázis, pl. az újhold csupán 19 év elteltével esik ugyanarra a csillagászati (nem naptári) értelemben számolt napra, tehát egy fix naphoz, például a VEQ bekövetkezésének napjához képest számolva a napokat. Az ókorban számos naptárban a Meton-ciklus volt a holdnaptárak napév-korrekciójának alapja.

Nap-ciklus: 28 éves ciklus 

A Julián naptárban 28 év elteltével ismétlődnek a szökőévek oly módon, hogy az év minden napja a hónap és a hét ugyanazon napjára esik. 28 év elteltével a szökőévnaptárak egymással "azonosak". A 365 napos normálévek gyakrabban válnak egymással azonossá.

Együttállás: konjunkció, conjunction

Amikor két bolygó a Földről nézve látszólag olyan közel kerül egymáshoz, hogy "fedik" egymást (szuperkonjunkció), vagy legalább is nagyon közelinek tűnnek, 1 fokon belüli az ekliptikai longitudinális koordinátájuk eltérése.

Nisan: (más írásmóddal Nissan)

Nisan a zsidó vallási naptár első hónapja, hossza 30 nap. A Nisan hónap kezdete változó, a március közepe és április közepe közötti napra esik. Mivel a zsidó naptár „luniszoláris“, időpontja a Hold és a Nap járása szerint is változik.

Római kor: 

BC753 (Róma alapítási éve) – AD476 (a Nyugat-Római Birodalom (NYRB) bukásának éve. BC533 – AD696 (Róma alapításának és a NYRB bukásának éve a jelen tanulmány szerint.

Középkor:

AD476 – AD1492 (Amerika felfedezésének éve Kolumbus Kristóf által) vagy AD696 – AD1492 (a jelen tanulmány szerint). „Sötét középkor”: a középkor elejének cca. 300 éve a jelenleg elfogadott felfogás szerint. A középkor és a “sötét középkor“ évei történészi viták tárgya és a nézet országonként is változhat.

Pártus Birodalom, Pártusország, Arszakida Birodalom

BC247 – AD228, avagy BC27 – AD448 a jelen tanulmány felfogása szerint. A Pártus Birodalom legyőzte és nyugatabbra szorította a Szelukida Birodalmat és gyakran győztes csatákat vívott a római légiók ellen is. Területe változó módon kiterjedt a mai Afganisztán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Pakisztán, Irán, Irak, Kelet-Török-ország, Örményország, Grúzia, Szíria, Libanon, Jordánia és Israel (Galilea) területeire.

Szeleukida Birodalom:

BC312 – BC63, avagy BC312 – AD158 a jelen tanulmány szerint. A Szeleukida Birodalom a Nagy Sándor halála után létrejött hellenisztikus utódállamok egyike volt. A birodalom a kezdeti, legnagyobb kiterjedésének korában átfogta a korábbi Baktria, Perzsia, Mezopotámia, Media, Babilónia, Kis-Ázsia, Szíria és Palesztina földrajzi térségeit.

AD       Anno Domini (az Úr éve; az Úr évében). Magyar rövidítése is AD. Azonos évre vonatkozó, további magyar megfelelői: Krisztus után: Kr.u. vagy időszámításunk szerint: i.sz.

CE        Common Era, nemzetközi jelölés, az AD megfelelője

BC        Before Christ; a Jézus születése előtti évek jelölésére alkalmazzák, magyar rövidítése is BC. Azonos évre vonatkozó magyar megfelelői: Krisztus előtt: Kr.e. vagy időszámításunk előtt: i.e. Az AD-BC időszámításban nincs „nulladik” év, a BC1 az AD1 évet közvetlenül megelőző év

AUC     Ab urbe condita; a város (Róma) alapítása óta. Az AUC1 év megfelel a BC753 évnek, az AD1 év megfelel AUC754 évnek. Egyes szakértők szerint AD1=AUC753 mások szerint AUC755. Már az ókori római történészek sem voltak biztosak abban, hogy Róma alapítása a saját évükhöz képest hány évvel korábban történt.  Ezt az időszámítást a gyakorlatban nem alkalmazták. Csupán néhány ókori történész használta fontos régi események évének körülbelüli megadására. A későbbi történészek is az ókori római történelem eseményeinek időrendjére alkalmazták, de használatát az AD-BC időszámítás már lényegében kiszorította.

UR      A pártus UR időszámítás éveinek jelölése (UR1 = BC247, AD1 = UR248). Jelen hipotézis szerint: UR1 = BC27, AD1 = UR28

AJ       Anno Jesu: Jézus valódi születési éve a jelen hipotézis szerint. A jelen hipotézisben bevezetett rövidítés. AJ1 = AD1+213 = AD214. Lásd: Összefoglaló táblázat.

AJE    Anno Jesu Exiguus: Jézus születési éve Exiguus szerint. A jelen hipotézisben bevezetett rövidítés. Exiguus 7 év tévedésével számítva AJE = AJ-7. AJE1 = AD221. Exiguus Jézus AJ valódi születési événél 7 évvel később kezdte az évek sorszámozását, ezért  az AJE szerint 7 évvel kisebb lesz egy adott év sorszáma, mint a neki megfelelő év AJ-évszáma. Pontosan fordítva, a Jézus valódi AJ születési évéhez képest  213 évvel korábban kezdődő AD időszámításban  az AD-évek sorszáma megnövekedik a neki megfelelő AJ-évszámhoz képest.  Lásd: Összefoglaló táblázat.

AC       A Kopt időszámítás rövidítése. AC1 = AD284; A mai szemlélet és a jelen hipotézis szerint is elfogadott évszám. Lásd: Összefoglaló táblázat.

ADio    Diocletianus császár éveinek jelölése, a jelen hipotézisben bevezetett jelölés. A ma elfogadott év: ADio1 = AD284. A jelen hipotézis szerint: ADio1 = AD504. Lásd: Összefoglaló táblázat.

ADR    Az AD-időszámitás futó évéhez képest visszaszámolt, jelen hipotézis szerinti év. A régi és a mai történelmi események jelen hipotézis szerinti AD éve. Jelen hipotézisben bevezetett rövidítés. Lásd: Összefoglaló táblázat.

UT        Universal Time: Egyezményes világidő, A Föld egyenetlen forgása által definiált, átlagos idő, a távoli  csillagokhoz képest mérve. Ma az UT1 jelű változatát alkalmazzák. „Hétköznapi használatra” jól megfelel az UTC (Universal Time Coordinated) Egyezményes Koordinált Világidő szabványnak, és a régebben alkalmazott GMT (Greenwich Mean Time) zóna-időnek is.

TT        Terrestrial Time: modern csillagászati időszabvány. Ideális, elméleti, egyenletesen múló idő, amelyet az atomórák ideje nagy pontossággal megközelít.

LMST  Local Mean Solar Time, helyi középidő. A Stellarium égboltszimulátor program az LMST rövidítést ilyen értelemben alkalmazza. A Stellariumban: UTC + földrajzi hosszúság szerinti időeltérés időszöge = LMST. A földrajzi hosszúság 1° eltérése 4 perc időeltérést okoz az LMST értékében az egyezményesen Greenwich-hez rendelt 0°-hoz képest. (Az LMST másik értelmezése: Local Mean Sidereal Time; helyi közép csillagidő, ezt a jelen dolgozatban nem alkalmazzuk.)

ΔT       Delta T, Formálisan: ΔT = TT - UT. A pontos időmérésben és visszaszámításban a ΔT annak a halmozott hatásnak az időmértéke, amennyivel a Föld fogási periódusideje eltér a nap átlagos hosszától.

VEQ    vernal equinox, tavaszi napéjegyenlőség, tavaszpont. A VEQ-pont a VEQ bekövetkezésének égi helye az ekliptikán. A VEQ-nap az a nap a naptárban, amikor a VEQ bekövetkezik. Ha a VEQ önmagában szerepel, akkor az értelme a szövegösszefüggésből derül ki. A "tavaszpont" kifejezést az égi pontra és a tavaszi napéjegyenlőség naptári napjára ill. a pontos időpontjára egyaránt alkalmazzuk.

AEQ    autumnal equinox, őszi napélegyenlőség. Az ekliptikán a AEQ-pont jó közelítéssel a VEQ-ponttal szemben helyezkedik el. Értelmezése egyebekben a VEQ értelmezésével analóg.

WIS    winter solstice, téli napforduló. Értelmezése egyebekben a VEQ értelmezésével analóg.

Jelen történelmi elmélkedés címét Tiszteletreméltó Szent Béda: „De Temporum Ratione” (Az idő számításáról) című, monumentális műve ihlette.

Béda ezen írása indította el a mai, Jézus Krisztus születési évével kezdődő AD-időszámítás bevezetését a gyakorlatban, ezért legelsőként, tisztelettel hajlok meg Béda sokoldalú tudása előtt.

Köszönettel emlékezem Gyorgyevics Tamás és Szalay Gábor barátaim buzdító mondataira. Nagyra értékelem a Filozófiai Vitakör Operatív Elnökének, Fabó László villamosmérnök barátomnak a mondandóm jobb érthetőségét előmozdító észrevételeit.

Szívesen emlékezem Szekeres Sándor gesztusára. Sándorral még jóval a hipotézisem megszületése előtt vitába szálltam a saját hasonló elméletének helyességében kételkedve. Ő már akkor a képernyőjére varázsolta számomra a Regulus csillagot, amely az ő elméletének (is) egyik csillagászati sarkköve.

Nagyon köszönöm Hunnivári (Skoda) Zoltán értékes megjegyzéseit, amelyekkel támogatta a hipotézisemet, annak ellenére, hogy több évtizedes munkát fektetett a saját, az enyémhez részben hasonló és számomra erősen inspiráló elméletébe.

Kiemelt köszönetemet fejezem ki Gesztesi Albert csillagász barátomnak igen értékes, szakmai és szakirodalmi tanácsaiért, különösen kezdeti csillagászati adataim és megállapításaim ellenőrzéséért.

Hálásan köszönöm Ingeborg Burger-Balogh barátomnak, hogy olyan igényességgel vizsgálta át a német nyelven írt szöveg-változatomat, amely még az eredeti magyar szöveg pontosító kiegészítéséhez is hozzájárult.

Végül, – bár szívem szerint az első sorban kellett volna tennem –, szeretettel mondok köszönetet Dr Urbán Erzsébet Böbének, a feleségemnek, aki megértéssel és türelemmel viselte, hogy túl gyakran és hosszadalmasan böngésztem a könyveket és a képernyőt.