☼ Új hipotézis. Forgatókönyv az AD-időszámítás elhibázottságáról és zavarának feloldásához ☼

IDŐOPERÁCIÓ

Utolsó kommentek:

IDŐHIDÉPITŐ 2023.04.13. 10:45:09

Húsvét csúszás szigorúan csak 190 évvel történhet.
Turkálás közben ezt találtam;
The CHRONOLOGY of HISTORY
by Sir Harris Nicolas
Univ Calif- digitalizálta

EDWARD the Confessor...was crowned at Winchester on Easter-day, 3rd af April 1043, azaz CE 1233 április 3-án...
Sajnos 1043-ban máskor volt a Húsvét.

Bejegyzés: 1.4 A húsvét-táblák

IDŐHIDÉPITŐ 2023.04.13. 10:33:35

@Lohonyai Miklós Mihály:
A legújabb kutatásaim tükrében nem Márk volt a mártír, hanem Kedron of Alexandria, a 4. patriarcha.
Kedron was arrested and martyred in the persecution under Emperor Trajan. His martyrdom took place on the 21st of Paoni (28 June), in 106 AD.

Bejegyzés: 6.6 A Kopt Egyház és Diocletianus

IDŐHIDÉPITŐ 2023.04.13. 10:24:20

Újabb termés;
What happened between "Anno Mundi" and the death of Charlemagne?
ISBN 978-615-01-7340-5
2023- 02-15
24 Rajab, 1444 of Seljuk Hijra or 24 Rajab, 1244 of True Hijra
Coptic calendar/Era of the Martyrs 1740

Bejegyzés: 1.1 Korábbi elméletek és cáfolatok

IDŐHIDÉPITŐ 2021.12.17. 08:51:59

Egy másik következmény amikor nem látszik a fától az erdő.
Györffy György vette észre, hogy Hermannus Cornerus (+1477) középkori krónikás munkájában, a 'Chronika Novella'-ban azt írja, hogy (AD) 1115-ben "Robertus rex ungarorum" volt az, aki lemondott az invesztitúra jogáról a pápa javára.
A hungár naptár szerint VI Lajos i.sz. 1298-1327 (AD 1108-1137) között uralkodott.
Tehát a helyes kronológia;
1302 Károly Róbert és hívei megtámadják Budát
1304 aug. 24 Károly Róbert, továbbá a főpapok és a bárókPozsonyban...
1305 junius 1. II Károly "nápolyi király" újabb kölcsönt vesz fel a firenzei bankároktól unokája Károly Róbert számára...
1305 (AD 1115) Robertus rex ungarorum...

Bejegyzés: 8 Két történelmi következmény

IDŐHIDÉPITŐ 2021.11.30. 19:24:58

Ez is következmény;

1258-ban még a Szentföld nem volt keresztény fennhatóság alatt...

"A keresztényeknek pedig úgy tűnt, hogy a nap keleten kel fel, tetszetős a világuknak. Európa örült - végre valóra válik sok évszázados álmuk, Hulegu kán jön, hogy felszabadítsa a Szentföldet ...

Az örmények is ujjongtak. Történészük, Kirakos ezt írta: „Ez a város, mint egy telhetetlen, falánk pók, több száz éve pusztította az egész világot. A mérhetetlenül ontott vérért, a rendkívüli kegyetlenségért és despotizmusért, súlyos bűnökért az ég megbüntette ezt a várost, és elesett.

Hulagu kán Bagdad elfoglalása előtt szintén véget vetett az iszlám világ félelmetes hatalmának - az iszmáiloknak, akiket vezetőjük, az úgynevezett Hegyi Vén vezetett. Az iszmailik orgyilkosok céhe voltak, akik évszázadokon át terrorizálták a muszlim világot. Nem úgy, mint harcolni velük – aki ellent mert mondani akaratának, az biztos halálra volt ítélve. De a mongolok különösebb nehézség nélkül elbántak velük, kigúnyolták az örökösét, körbevezették a városban, majd kivégezték."

Ez majd csak i.sz. 1289-ben [AD 1099] fog sikerülni!
(Ebben az esetben 190 év, nem 220 a különbség.)

Bejegyzés: 8 Két történelmi következmény

IDŐHIDÉPITŐ 2021.10.11. 09:37:37

Bár Hunnivári csillagászati alapon érvel, nehezen elképzelhető az elméletében, hogy az általa vizionált fantom-korszak hossza az időben változó lehetne. Ez ugyanis arra utalna, hogy az időszámítást több alkalommal is manipulálták, javítgatták, amit a magam részéről valószínűtlennek tartok. Attól függetlenül is valószínűtlen, hogy ilyen kisebb korrekciókról, beavatkozásokról, amelyeket presztizs-veszteség nélkül lehetett volna dokumentálni, nem is esik szó a történelemben."

A 194-200 év eltérés nem azt jelenti, hogy az időcsúszást több alkalommal is manipulálták, hanem csak azt, hogy a különféle naptári rendszerekkel visszaszámolva a mi időrendünk hibája hol 192 (spanyol éra) hol 190 (késői keresztény AD időszámítás) hol 194 (muszlim időszámítás) hol 196 év (szeleukid időszámítás) stb.
A kinai kronológia tökéletesen rendben van, véleményem szerint a -893. évtől.
Abban az évben két napfogyatkozást jegyeztek fel Kínában, hónap, nap említése nélkül.

Bejegyzés: 1.1 Korábbi elméletek és cáfolatok

IDŐHIDÉPITŐ 2021.10.11. 09:00:19

Elkészült a második rész is i.sz. 151-től i.sz. 1410-ig bezárólag minden

www.hungariancalendar.eu/Time_Travel.pdf

Bejegyzés: 1.1 Korábbi elméletek és cáfolatok

IDŐHIDÉPITŐ 2021.06.25. 15:53:48

Most jelent meg papírformában is;

TIME TRAVEL TO THE HISTORY

www.hungariancalendar.eu/Time_Travel.pdf

Bejegyzés: 1.1 Korábbi elméletek és cáfolatok

laciber 2021.03.24. 01:27:34

A precessziós kúp tengelye a "Kígyó" csillagképre mutat. Az Ádám és Éva között a fára tekeredő kígyó ezt a tengelyt idézi meg. Éva az IDŐt személyesíti meg: ÉV- (kör) - (kör)íV . Az IDŐ jelképe a KöR: a precessziós kúp felülnézete, vagy az "andráskereszt" a kettős kúp oldalnézeteként. A szakzsargonban a "BáLToKasszony" (BoLDoGasszony) nevet kapta a ToK forma után. "BáL" a Nap, (a TéR középpontja, ami "áLL") férfi/Yang, "BéL" a második gyújtópontban, a BéLgók közös súlypontjában lévő (a Föld-Hold közös súlypontján átmenő forgástengely=BaBBa tengely) eredő vektoraként a Földhöz hasonlóan "női minőséget"/Yin hordoz. Így a BáL ToKja elnevezés, a kard-hüvely analógiára emlékeztet. A szkíták és utódnépeik a Naprendszerről pontosabb ismeretekkel rendelkeztek, mint a görögök. Kepler beszél először az ellipszis pálya 2 gyújtópontjáról! Az évezredes magyar hagyományban számon tartott "Napba öltözött BoLDoGasszony" együttállás a nyári napforduló időpontjában mutatkozik az égen: az ellipszis hossztengelyén a két gyújtópont egymás mögé kerül, a Nap van hátrébb a Földről nézve. A "BaBBa" és a "BoLDoGasszony" (a 4. és az 5. dimenzió) titkosítása adhat magyarázatot az Időszámításban rejlő anomáliákra. Bővebben: koristen.hu alatt!

Bejegyzés: 4.3 PRECESSZIÓ

IDŐHIDÉPITŐ 2021.02.26. 17:06:38

Ehhez azonban:
ad1. azt kell feltételeznünk, hogy Hipparkhosz nem a saját mérési eredményei, hanem kizárólag korábbi mérési eredmények alapján számolt. Ez azért valószínűtlen, mert Hipparkhosz arról, híres, hogy Rhodos szigetén állandóan az eget kémlelte, gyakorlatias elméletgyártó csillagász volt."

Vajon figyelembe vette-e a kutatás, hogy Hipparkosz "csillagvizsgálója" hegyen, egy fennsíkon volt, ahonnan szélesebb a látókör, mint tengerszinten.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a javított csillagkatalógusa származhatott i.sz. 60-61 tájáról és nem -134-ből.
Úgy tanítják, hogy egy szupernovát láthatott.
Én viszont Kínában találtam két üstökös megfigyelést i.sz. 60. aug. 9-én (185 napig látták) és 61 sept. 27-én (70 napig látták)

tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/csillagaszat/csillagaszat-az-okori-gorogorszagban-arisztarkhosztol-ptolemaioszig/hipparkhosz-munkassaga

Bejegyzés: 7 A „Gergely dilemma” megoldása

IDŐHIDÉPITŐ 2021.02.26. 16:32:44

Betennék ide pár szösszenetet a fórumokról az elmúlt 18 évből;

De annak az lesz a vége, hogy elszabadul minden, és nem fognak hinni az emberek a hivatalos kronológiának. Meg semminek. A napi híreknek sem.
Nem volna jobb rendbe tenni, belemélyedni a tudósoknak is a kérdésbe, szólni, hogy az Almageszt igenis 15. századi tudás annak oesszes koevetkezményeivel egyuett. Es annak is lehet oeruelni.
De gyorsan vissza kellene vonni azokat a számításokat, egyenleteket, amelyeket Hipparkhoszra (Almageszt) alapozva alkotott meg a modern, 20. századi tudomány. (2003-07-13)

Ptolemaioszt a 15. században humanisták találták ki, 2. századi tudósnak. (egyiptomi falunév alapján...)

Regiomontánus vajon tudott-e arabul olyan szinten, hogy a szakadt kéziratokból olyan tip-top munkát készített?
Trapezunti Georgiosz tudott arabsul Krétán? A fiai miért mérgezték meg a königsbergit? (Regiomontanus)
Ptolemaiosz királyról miért éppen egy koszos falucskát neveznek el 400 év múlva Egyiptomban?

Úgy, hogy a mértékadó tudomány úgy tartja, hogy a görögöt (Szüntaxist) lefordítják arabra (Almageszt) majd ezt latinra. A Szüntaxis pedig örökre elveszett...

azaz «magna constructio astronomiaep vagy «a csillagászat nagy egybefoglalása». Ezt az egész középkoron végig a csillagászat számára alapul szolgáló művet a csillagászat lelkes tisztelője Al-Mamum bagdadi kalifa Honein ben Izsák orvosával és ennek fiával Izsák ben Honein-nal arab nyelvre fordíttatta. Ezt a fordítást TluLbit ben Korra és a X. században Al-Farabi revideálták, az utóbbi kommentárt is irt hozzá. A XII. vagy XIII. században latin fordításban terjedt el a keresztény Európában. Csak a XV. században került az eredeti mű kézirata Olaszországba hol Trapezunti György pápai titkár latin nyelvre fordította, Peurbach és Regiomontanus német csillagászok revideálták ezt a fordítást. Nyomtatásban az A. Velencében jelent meg 1515-ben Gherardo fordításában, u. ott 1528-ban jelent meg Trapezunti György fordítása.

Azért nagy szerencséje volt Regiomontánusnak, hogy a Mátyás udvarában talált Ptolemaiosz-féle eredeti kéziratokat egyből, flottul el tudta olvasni.
Tudod a tud. azt tanitja, hogy az a görög nyelv, a 2. századtól folyamatosan változott, a 6. századi görögöt a 9. századi görög alig tudta megérteni, nem hogy átmásolni.
A königsbergink pedig 13 század távlatából kirázta a kisujjából.
Ha arra gondolnál, hogy a szerzetesek rendszeresen újraírták amikor kezdett tönkremenni az sem jó...
Hiszen számokat (betűket) átmásolni, csak csillagászatilag értelmezve lehetett. A 6. század után a kutya sem értette Ptoli kriksz-krakszjait, nemhogy értelmesen áttudja másolni...
A trapezunti Georgiosz detto...

Azért azt ne felejtsd el hogy Ptolemaiosz számításaiban (csillagkatalógus) akár 100 év körüli hiba is előfordul.
Ezt a hanyag slendriánságot persze lehet a pontatlan mérésre is kenni. Bár elég furcsa.

Ez a Theon (elég sok van belőlük) órára pontosan megadta a 364 jun. 16-i napfogyatkozást. (Persze szkoliumokat is írt Ptoli Kézi Tábláihoz)
Ráadásul nem találod ki, hogy Alexandriában, ahol a julián naptár, már divatban van 380 éve, ez a Theon az ujján kiszámolta, hogy Nabonassar óta éppen 1112 év telt el. A hónap nappal természetesen volt némi gondja, úgy gondolta, hogy egyiptomi naptár kapcsán a legszakszerűbb a Toth-ot emlegetni. Igy lett a dátum Thot 24...
Az igazi az Payni 24, de ez részletkérdés. A lényeg az, hogy meg van a SZINKRONIZÁCIÓ az egyiptomi és a julián naptár között!
Szólni kellene David Rohlnak, hogy ne izzadjon tovább!

Ptolemaioszt egyébként nem a mérései miatt tartották - és tartják ma is - az egyik legnagyobb csillagásznak, hanem a bolygómozgás matematikai modellje miatt.

A mérései tényleg adhatnak okot gyanakodásra - ő észlelt-e vagy csak Hipparkhosz észleléseit számolta át -, de ezen kivül minden rendben van.

Mindig is érdekeltek az olyan művek, vagy kommentárral ellátott művek, amelyeket állítólag a 2. vagy a 4. században írtak, majd kommentáltak, majd legközelebb a 15. században tűnnek fel.
Theon mester a Suda Lexikonban tűnik fel, az ókori Lexikon szerint Suidas görög lexikográfusnak a 10. században kellett élnie, annak ellenére, hogy személye ismeretlen.
Az alapproblémám folyamatosan az, hogy miért kellett a "Megále Szüntaxisnak" Almagesztre változnia, ha állítólag folyamatosan ismert a mű, ráadásul Sziciliában a 12. században görögből fordítják latinra. (A Suda Lexikon nagyon rossz hírű mű, képes olyanokat irni, hogy Suetonius könyvet írt a római évről.)

UGYANEZ a Ptolemaioszt a földrajztudomány is nagyon tiszteli, bár mint tudjuk térképei nem maradtak fenn. De jól rekonstruálható már 1470 táján...

Mára ennyi...

Bejegyzés: 4.3.1 Ptolemaiosz: ALMAGESZT

Lohonyai Miklós Mihály 2021.02.26. 13:03:11

@IDŐHIDÉPITŐ: A teljes római történelem szerintem is "együtt csúszik". Az ókorzsugor a Rómához még nem kapcsolódó, római hódítás előtti ógörög és egyiptomi történelmet érinthette "csupán". Remélem, ez kiderül az írásomból, de kérlek, szólj, ha szerinted nem derülne ki.
Természetesen lehetséges az ókorzsugor teljes "kikapcsolása" is, tehát minden régi dátum "együtt-csúszása" is.
Ehhez azonban:
ad1. azt kell feltételeznünk, hogy Hipparkhosz nem a saját mérési eredményei, hanem kizárólag korábbi mérési eredmények alapján számolt. Ez azért valószínűtlen, mert Hipparkhosz arról, híres, hogy Rhodos szigetén állandóan az eget kémlelte, gyakorlatias elméletgyártó csillagász volt.
ad2. feltételezés az lehetne, hogy azért nincs ókorzsugor, mert Claudius Ptolemaiosz mindenre gondolva eleve meghamisította volna Hipparkhosz mérési eredményeit, tehát kiszámolt volna olyan csillag-koordinátákat, amelyek Hipparkhosszt az időben (utólag, ma visszaszámolva) visszahelyezik mintegy 220 évvel... Ez azért valószínűtlen, mert Ptolemy viszont nem gyakorlatias, hanem régi dolgokat "ügyesen", de inkább ügyetlenül össze-másolgató, aktakukac könyvtár-csillagász volt. A tudományos szempontból szomorú tény, hogy ennek ellenére "paradigmát" alapított....

Bejegyzés: 7 A „Gergely dilemma” megoldása

IDŐHIDÉPITŐ 2021.02.26. 11:51:59

Vagyis szerinted nem történt ÓKORZSUGOR!?"

Az első Olimpiától, vagy Róma alapításától nem. Minden együtt csúszik AD 820-ig, vagyis i.sz. 1010-ig. Mi vagyunk az európai történelemben az első fecske, akik az i.sz. időszámítást alkalmazták, még ha visszamenőleg is. I.sz 1055! (Tihanyi apátság alapító oklevele)
Természetesen van még egy dinasztia akiket helyesen datálnak a történészek, a nagy szeldzsukok, Tugril béggel kezdve 1038-tól.
Léteznek helyes csillagászati események, uralkodók megnevezése nélkül Ibn Yunustól, i.sz. 829-től. De ezt a Jazdegird datálásnak köszönhetjük, amely tényleg i.sz. 632-ben indult. (II. Jazdegird, és nem III. Jazdegird.

"Akkor viszont hogyan lehetséges az, hogy Hipparkhosz évei a retrospektív precesszió-számítás szerint a ma elfogadott éveknek megfelelő helyükön vannak?"
Ezt én nem hiszem el.

Más, Egyiptomi kronológia;

Nem mintha egyetértenék vele, de érdekes;

en.wikipedia.org/wiki/New_Chronology_(Rohl)

Bejegyzés: 7 A „Gergely dilemma” megoldása

Lohonyai Miklós Mihály 2021.02.26. 09:59:47

@IDŐHIDÉPITŐ: Igaz, a 204-et elkapkodtam, pedig nyilvánvaló, hogy Te a 196 év igazolását keresed. Továbbá azt is kifelejtettem: a megállapításaidból az látszik, hogy szerinted már a Hipparkhosz előtti korszak is, tehát Hipparkhosz korszaka is hozzánk 196 évvel közelebb történt.
Vagyis szerinted nem történt ÓKORZSUGOR!?
Akkor viszont hogyan lehetséges az, hogy Hipparkhosz évei a retrospektív precesszió-számítás szerint a ma elfogadott éveknek megfelelő helyükön vannak?
Lásd a 4.3 Precessio fejezetet.
Amint már írtam, pl. Gérard GERTOUX és társai közel-keleti és egyiptomi, ókori évei szerint azok az évek csekély eltéréssel a helyükön vannak. Szerinte nem jön ki, hogy az a régebbi, Rómától független korszak 196 vagy 220 évvel közelebb történhetett volna a mai AD/i.sz. évekhez!
A "közelebb történhetett" tkp. csak Róma (és a kapcsolódó Parthia + Hunok) és Jézus történetére adódhat ki, szerintem.

Bejegyzés: 7 A „Gergely dilemma” megoldása

IDŐHIDÉPITŐ 2021.02.26. 09:37:39

@Bertalan49: Izgalmas kérdést vet fel az a rövidebb időszak, amely a R birodalom kettészakadása, Attila fellépése és a Honfoglalásunk között húzódik. Jól követhető időben a pápák sora, érdemes talán innen is "becserkészni" elméleted helyességét.
I. Nagy Szent Leo aki találkozott Attilával, és Formózusz pápa között nincs komoly idő kiesés, vagy pápahiány.
IV Leo életéből kell lecsípni két évet, hogy elférjen Johanna papissza (2 év 5 hónap és 4 napot volt pápa) és bizonytalan hogy III. Benedek mikor kezd.
AD 856-ban
Formózus pápa AD 896-ban császárrá koronázta Arnulfot, a morvákat legyőző magyarok kortársát.
Hogyan tovább?

Bejegyzés: 5 RÉSZÖSSZEGZÉS

IDŐHIDÉPITŐ 2021.02.26. 09:07:19

Bocsánat, kimaradt... télen!

Bejegyzés: 7 A „Gergely dilemma” megoldása

IDŐHIDÉPITŐ 2021.02.26. 09:05:39

Úgy látom, hogy az első olimpia évét 204 évvel eltévesztettnek találtad?!"

Ha fordítva számolod, ki fog jönni a 196 év is...
Volt egy jó kis hozadéka az ellenőrzésnek, 15 évnyi keresés után csak csak megtaláltam Thalész napfogyatkozását is. (Ginzel 2,)
-389-11-26! (586 BC helyett) A.u.c 170. év, Olimpia 48/4
Persze van még egy kis gondom vele, mert anatóliai csata időpontjának egy kicsit későinek tűnik.
Persze ilyenkor megnyugtatom magam, hogy akkoriban a klíma melegebb volt, hiszen Hannibál is az Alpokon kelt át Itáliába, és nem a tengerpartot követte.

Bejegyzés: 7 A „Gergely dilemma” megoldása
süti beállítások módosítása