☼ Új hipotézis. Forgatókönyv az AD-időszámítás elhibázottságáról és zavarának feloldásához ☼

IDŐOPERÁCIÓ

Miről, kinek, miért?

Mottó:   ☼ ☼ ☼   „TÉNY vagy LÁTSZAT? A SZEMLÉLET dönt.”  ☼ ☼ ☼              Mi Lo Ho, ismeretlen ó-kínai költő, Chin-dinasztia.

Szeretettel köszöntök minden kedves, érdeklődő olvasót.
Kifundáltam egy új elméletet, egy történelmi fikciót.
Egy HIPOTÉZIST az Anno Domini IDŐSZÁMÍTÁS ELHIBÁZOTTSÁGÁRÓL.
Szeretném az időszámításunkkal és a

saját elméletemmel kapcsolatos 

KÉTSÉGEIMET

a „mindenre is” kíváncsi érdeklődőkkel megosztani, hogy 

EGYÜTT GONDOLKODJUNK!

blog003_brainstorming.JPG Barátsággal: Miklós

 

Címkék: blogstart

Rövid magyarázatok

Gergely dilemma

Ha helyes lenne az időszámításunk, akkor XIII. Gergely pápa nem hozhatta volna 10 nap "eltörlésével" rendbe a Julián naptárt a Gergely naptár AD1582 évi bevezetésekor, mert 13 napot kellett volna kihagynia. A tavaszi napéjegyenlőség (VEQ; vernal equinox) ugyanis kereken 128 évente 1 napot tolódik vissza, "hátrál" a Julián naptárban. A hátrálás 1626 év (BC45-AD1582) alatt kereken 13 nap lett volna, a kihagyott 10 naptári dátumnak viszont csupán kereken 1280 év felelne meg.

Meton-ciklus (Holdciklus): 19 éves ciklus

Azt jelenti, hogy egy bizonyos holdfázis, pl. az újhold csupán 19 év elteltével esik ugyanarra a csillagászati (nem naptári) értelemben számolt napra, tehát egy fix naphoz, például a VEQ bekövetkezésének napjához képest számolva a napokat. Az ókorban számos naptárban a Meton-ciklus volt a holdnaptárak napév-korrekciójának alapja.

Nap-ciklus: 28 éves ciklus 

A Julián naptárban 28 év elteltével ismétlődnek a szökőévek oly módon, hogy az év minden napja a hónap és a hét ugyanazon napjára esik. 28 év elteltével a szökőévnaptárak egymással "azonosak". A 365 napos normálévek gyakrabban válnak egymással azonossá.

Együttállás: konjunkció, conjunction

Amikor két bolygó a Földről nézve látszólag olyan közel kerül egymáshoz, hogy "fedik" egymást (szuperkonjunkció), vagy legalább is nagyon közelinek tűnnek, 1 fokon belüli az ekliptikai longitudinális koordinátájuk eltérése.

Nisan: (más írásmóddal Nissan)

Nisan a zsidó vallási naptár első hónapja, hossza 30 nap. A Nisan hónap kezdete változó, a március közepe és április közepe közötti napra esik. Mivel a zsidó naptár „luniszoláris“, időpontja a Hold és a Nap járása szerint is változik.

Római kor: 

BC753 (Róma alapítási éve) AD476 (a Nyugat-Római Birodalom (NYRB) bukásának éve. BC533 AD696 (Róma alapításának és a NYRB bukásának éve a jelen tanulmány szerint.

Középkor:

AD476 – AD1492 (Amerika felfedezésének éve Kolumbus Kristóf által) vagy AD696AD1492 (a jelen tanulmány szerint). „Sötét középkor”: a középkor elejének cca. 300 éve a jelenleg elfogadott felfogás szerint. A középkor és a “sötét középkor“ évei történészi viták tárgya és a nézet országonként is változhat.

Pártus Birodalom, Pártusország, Arszakida Birodalom

BC247 – AD228, avagy BC27 – AD448 a jelen tanulmány felfogása szerint. A Pártus Birodalom legyőzte és nyugatabbra szorította a Szelukida Birodalmat és gyakran győztes csatákat vívott a római légiók ellen is. Területe változó módon kiterjedt a mai Afganisztán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Pakisztán, Irán, Irak, Kelet-Török-ország, Örményország, Grúzia, Szíria, Libanon, Jordánia és Israel (Galilea) területeire.

Szeleukida Birodalom:

BC312 – BC63, avagy BC312 – AD158 a jelen tanulmány szerint. A Szeleukida Birodalom a Nagy Sándor halála után létrejött hellenisztikus utódállamok egyike volt. A birodalom a kezdeti, legnagyobb kiterjedésének korában átfogta a korábbi Baktria, Perzsia, Mezopotámia, Media, Babilónia, Kis-Ázsia, Szíria és Palesztina földrajzi térségeit.

Rövidítések


AD       
Anno Domini (az Úr éve; az Úr évében). Magyar rövidítése is AD. Azonos évre vonatkozó, további magyar megfelelői: Krisztus után: Kr.u. vagy időszámításunk szerint: i.sz.


CE        Common Era, nemzetközi jelölés, az AD megfelelője

BC        Before Christ; a Jézus születése előtti évek jelölésére alkalmazzák, magyar rövidítése is BC. Azonos évre vonatkozó magyar megfelelői: Krisztus előtt: Kr.e. vagy időszámításunk előtt: i.e. Az AD-BC időszámításban nincs „nulladik” év, a BC1 az AD1 évet közvetlenül megelőző év

AUC     Ab urbe condita; a város (Róma) alapítása óta. Az AUC1 év megfelel a BC753 évnek, az AD1 év megfelel AUC754 évnek. Egyes szakértők szerint AD1=AUC753 mások szerint AUC755. Már az ókori római történészek sem voltak biztosak abban, hogy Róma alapítása a saját évükhöz képest hány évvel korábban történt.  Ezt az időszámítást a gyakorlatban nem alkalmazták. Csupán néhány ókori történész használta fontos régi események évének körülbelüli megadására. A későbbi történészek is az ókori római történelem eseményeinek időrendjére alkalmazták, de használatát az AD-BC időszámítás már lényegében kiszorította.

UR      A pártus UR időszámítás éveinek jelölése (UR1 = BC247, AD1 = UR248). Jelen hipotézis szerint: UR1 BC27, AD1UR28

AJ       Anno Jesu: Jézus valódi születési éve a jelen hipotézis szerint. A jelen hipotézisben bevezetett rövidítés. AJ1 = AD1+213 = AD214Lásd: Összefoglaló táblázat.

AJE    Anno Jesu Exiguus: Jézus születési éve Exiguus szerint. A jelen hipotézisben bevezetett rövidítés. Exiguus 7 év tévedésével számítva AJE = AJ-7. AJE1 = AD221. Exiguus Jézus AJ valódi születési événél 7 évvel később kezdte az évek sorszámozását, ezért  az AJE szerint 7 évvel kisebb lesz egy adott év sorszáma, mint a neki megfelelő év AJ-évszáma. Pontosan fordítva, a Jézus valódi AJ születési évéhez képest  213 évvel korábban kezdődő AD időszámításban  az AD-évek sorszáma megnövekedik a neki megfelelő AJ-évszámhoz képest.  Lásd: Összefoglaló táblázat.

AC       A Kopt időszámítás rövidítése. AC1 = AD284; A mai szemlélet és a jelen hipotézis szerint is elfogadott évszám. Lásd: Összefoglaló táblázat.

ADio    Diocletianus császár éveinek jelölése, a jelen hipotézisben bevezetett jelölés. A ma elfogadott év: ADio1 = AD284. A jelen hipotézis szerint: ADio1 = AD504Lásd: Összefoglaló táblázat.

ADR    Az AD-időszámitás futó évéhez képest visszaszámolt, jelen hipotézis szerinti év. A régi és a mai történelmi események jelen hipotézis szerinti AD éve. Jelen hipotézisben bevezetett rövidítés. Lásd: Összefoglaló táblázat.

UT        Universal Time: Egyezményes világidő, A Föld egyenetlen forgása által definiált, átlagos idő, a távoli  csillagokhoz képest mérve. Ma az UT1 jelű változatát alkalmazzák. „Hétköznapi használatra” jól megfelel az UTC (Universal Time Coordinated) Egyezményes Koordinált Világidő szabványnak, és a régebben alkalmazott GMT (Greenwich Mean Time) zóna-időnek is.

TT        Terrestrial Time: modern csillagászati időszabvány. Ideális, elméleti, egyenletesen múló idő, amelyet az atomórák ideje nagy pontossággal megközelít.

LMST  Local Mean Solar Time, helyi középidő. A Stellarium égboltszimulátor program az LMST rövidítést ilyen értelemben alkalmazza. A Stellariumban: UTC + földrajzi hosszúság szerinti időeltérés időszöge = LMST. A földrajzi hosszúság 1° eltérése 4 perc időeltérést okoz az LMST értékében az egyezményesen Greenwich-hez rendelt 0°-hoz képest. (Az LMST másik értelmezése: Local Mean Sidereal Time; helyi közép csillagidő, ezt a jelen dolgozatban nem alkalmazzuk.)

ΔT       Delta T, Formálisan: ΔT = TT - UTA pontos időmérésben és visszaszámításban a ΔT annak a halmozott hatásnak az időmértéke, amennyivel a Föld fogási periódusideje eltér a nap átlagos hosszától.

VEQ    vernal equinox, tavaszi napéjegyenlőség, tavaszpont. A VEQ-pont a VEQ bekövetkezésének égi helye az ekliptikán. A VEQ-nap az a nap a naptárban, amikor a VEQ bekövetkezik. Ha a VEQ önmagában szerepel, akkor az értelme a szövegösszefüggésből derül ki. A "tavaszpont" kifejezést az égi pontra és a tavaszi napéjegyenlőség naptári napjára ill. a pontos időpontjára egyaránt alkalmazzuk.

AEQ    autumnal equinox, őszi napélegyenlőség. Az ekliptikán a AEQ-pont jó közelítéssel a VEQ-ponttal szemben helyezkedik el. Értelmezése egyebekben a VEQ értelmezésével analóg.

WIS    winter solstice, téli napforduló. Értelmezése egyebekben a VEQ értelmezésével analóg.

Köszönetnyilvánítás

Jelen történelmi elmélkedés címét Tiszteletreméltó Szent Béda: De Temporum Ratione(Az idő számításáról) című, monumentális műve ihlette.

Béda ezen írása indította el a mai, Jézus Krisztus születési évével kezdődő AD-időszámítás bevezetését a gyakorlatban, ezért legelsőként, tisztelettel hajlok meg Béda sokoldalú tudása előtt.

Köszönettel emlékezem Gyorgyevics Tamás és Szalay Gábor barátaim buzdító mondataira. Nagyra értékelem a Filozófiai Vitakör Operatív Elnökének, Fabó László villamosmérnök barátomnak a mondandóm jobb érthetőségét előmozdító észrevételeit.

Szívesen emlékezem Szekeres Sándor gesztusára. Sándorral még jóval a hipotézisem megszületése előtt vitába szálltam a saját hasonló elméletének helyességében kételkedve. Ő már akkor a képernyőjére varázsolta számomra a Regulus csillagot, amely az ő elméletének (is) egyik csillagászati sarkköve.

Nagyon köszönöm Hunnivári (Skoda) Zoltán értékes megjegyzéseit, amelyekkel támogatta a hipotézisemet, annak ellenére, hogy több évtizedes munkát fektetett a saját, az enyémhez részben hasonló és számomra erősen inspiráló elméletébe.

Kiemelt köszönetemet fejezem ki Gesztesi Albert csillagász barátomnak igen értékes, szakmai és szakirodalmi tanácsaiért, különösen kezdeti csillagászati adataim és megállapításaim ellenőrzéséért.

Hálásan köszönöm Ingeborg Burger-Balogh barátomnak, hogy olyan igényességgel vizsgálta át a német nyelven írt szöveg-változatomat, amely még az eredeti magyar szöveg pontosító kiegészítéséhez is hozzájárult.

Végül, – bár szívem szerint az első sorban kellett volna tennem –, szeretettel mondok köszönetet Dr Urbán Erzsébet Böbének, a feleségemnek, aki megértéssel és türelemmel viselte, hogy túl gyakran és hosszadalmasan böngésztem a könyveket és a képernyőt.

süti beállítások módosítása