Ebben a fejezetben röviden elemezzük, hogy elvileg miért lehetséges egy hosszabb, "nem oda illő" időszakot betoldani a történelembe, hogyan értelmezendő az időszak-betoldás. Vázoljuk, hogy milyen "ötletekkel" lehet az időszak-betoldást kivitelezni.

A történészek az ókori történelmi események visszamenőleges évtávolságát (nagyrészt) az eseményekkel szinkronban történt, és az eseményekhez kapcsolódóan feljegyzett csillagászati jelenségek visszaszámolt időpontja alapján határozták meg.

A valódi vagy némely esetben talán inkább csupán vélt csillagászati egyezések között eltelt, általában hosszú időt a többé-kevésbé ismert, relatív történelmi kronológia segített kitölteni. (uralkodók sorrendje, konzullisták, pápalista; stb.)

A rendszeresen megfigyelt csillagászati jelenségek nagy része periodikusan észlelhető, (holdfázisok, bolygó-együttállások, stb.), ezért a nagyon régi történelmi események pontos időzítését könnyű az égi jelenségekhez képest a periódus-időkkel ill. azok többszörösével eltéveszteni, összezavarni és a tévedést nehéz felismerni.

Konkrétabban fogalmazva: fiktív történelmi időszak betoldásakor egy adott csillagászati jelenség, pl. egy konkrét telihold időzítéséhez, mint referencia-időhöz képest visszatolódik minden valós történelmi esemény időszaka egy másik, nagyon hasonló, de régebbi telihold időpontjára.

A csillagászati éveknek sajnos nincs saját évskálája; évszámuk a történelmi évek évszámához igazodik, azzal megegyezik.

Ez az évszám-összemosódás is nehezíti az összezavarás észrevételét.

(Az úgynevezett JD Julian Day csupán egy utólag bevezetett csillagászati szám, amely téves időponttól elkezdődően sorszámozott évekre is konvertálható.)                                     

Amint láttuk, a régi korokban azonban az éveknek nem volt hosszú időre visszatekintő évszáma és csupán néhány történész foglalkozott azzal, hogy a még régebbi események hány évvel korábban történtek. Ez anno hosszú számolgatást és történelmi mérlegelést igényelt, mivel csak rövid korszakok "ad hoc évsorszámait" rögzítették.

A fiktív történelmi eseményt ma már nehéz felfedezni, mert az időszámításunkat nagyon megszoktuk és magától értetődőnek tekintjük. Ma egy régi esemény naptári évének egyszerű kivonása választ ad arra a kérdésre, hogy hány évvel korábban történt a régi esemény.

Az által, hogy nem történelmi eseménysorban, hanem egyszerűen „numerikusan” gondolunk vissza a leírt régi történelmi eseményekre, első ránézésre a fiktív esemény is valódinak tűnik, hiszen a fiktív eseményhez rendelt hamis, téves évszám is kivonható. 

Induljunk ki abból, hogy elméletileg lehetséges volt az időszámításunk összezavarása és fiktív történelmi évek betoldása. Ez esetben a következőket célszerű átgondolnunk.

Mindenekelőtt látnunk kell, hogy az időszámításunk tulajdonképpen csupán egy "évszámskála". Az évek számegyenesén egy kiragadott szakasz.

Ezen skála mentén a történelmi események éve pontosan is és tévesen is elhelyezhető.

Éppen ezért, nem vezetünk be valamiféle új időszámítást, hanem csupán bizonyos történelmi események évszámát „transzformáljuk” át egy másik korszakba, egy másik AD évbe.

Ahhoz hasonlón járunk el, mint amikor Jézus születési évét az AD1-ről az AD(-6)-ra tehát BC7-re transzformálták a kutatók. 

Egy hosszú időszak betoldásának következtében a betoldott fiktív kor eleje előtti, valós történelmi eseményeknek (tehát a római kor eseményeinek, így Jézus életéveinek) az évtávolságai, egymáshoz képest a helyükön maradtak. A betoldás előtti korszak relatív kronológiája tehát érintetlen maradt.

A jelen korból visszatekintve, a betoldott fiktív történelmi évek előtti valódi történelemi események ÉVTÁVOLSÁGAI látszólag megnövekedtek a betoldás éveinek számával. A teljes római kor és benne Jézus kora is látszólag visszatolódott, ma a régi események még régibbnek tűnnek.

A mai kor "visszatekintő évszáma" a betoldás következtében tehát megnövekedett.

Napjainkban az AD évszámokban gondolkodunk, ezért az AD évszámokhoz képest a legkönnyebb számunkra megfogalmazni az időszámításunk összezavarásának hatásait, akkor is, ha az AD időszámítás téves.

Lássuk ezt a nézőpontot, és maradjunk Szekeres elméleténél!

Minden olyan évszámhoz, amely a betoldott, 247 évnyi fiktív történelem előtti, valódi történelmi eseményre vonatkozik, hozzá kell adni 247 évet, hogy megkapjuk a mai, téves időszámításunkban az adott történelmi esemény valódi évszámát, eredeti, a jelenhez képest rövidebb évtávolságát. 

Ez által tehát ezen régi események évszáma 247 évvel közelebb kerül a jelenkorhoz.

A Szekeres Sándor féle 247 év betoldásának esetében az AD1 évhez rendelt események AD248-ra kerülnek, ha azokat visszatoljuk a Szekeres szerinti eredeti helyükre.       

Látható: amennyiben Jézus AD248-ban született volna, akkor ezen évhez képest, 2020-ban 247 évvel kevesebbet, AD1773-at kellene írnunk.   

Elsőre talán furcsa, hogy a betoldott fiktív időszak kihagyása (kivonás) a régi események évszámának növekedését (összeadás) okozza. Ennek az az oka, hogy a betoldás kihagyása közben megtartottuk a téves AD időszámítást.

Pl. Róma bukásának éve Szekeres elmélete szerint: AD476 helyett AD723 lenne. (476+247=723)

Természetesen a betoldott 247 év időszakán belülre eső, kitalált eseményeket egyszerűen ki kell hagyni, ezekhez nem rendelhető valódi AD évszám! (Utólagos pontosítás: ez a mondat nem idézet Szekerestől, hanem az én általánosító véleményem, amely bármely egybefüggő betoldásra, pontosabban azon belüli fiktív eseményre vonatkozik. Ha idézet lenne, akkor idézőjelben szerepelne. Szekeres 247 éve csak példa egy hosszú időszak betoldására. Példáját csupán az elmélete iránti tiszteletből hoztam fel, a saját 220 évemmel is példázódhattam volna. Továbbá, a mondat nem jelenti azt, hogy a betoldott években nem lehetséges valódi eseményt téves évszámmal elhelyezni. (Sőt ez fokozza a megtévesztést.) Az ilyen valódi eseményt természetes nem kihagyni kell, hanem az évszámát kell a valódi helyére tenni az AD-évskálán. Belátom, hogy a tömör fogalmazás néha nehezíti az érthetőséget.)

A betoldott, 247 évnyi fiktív történelem utáni, valós történelmi események évszáma helyes a mai, téves időszámításunkban, mert a mai korból visszaszámolt évtávolságuk is helyes.

Példa: a Szent István megkoronázásának éve, AD1000 helyes évszám, hiszen addig visszatekintve a magyar történelem eseményeiben, biztosan nem található valótlan eseménysor, történelmi időrés. (Természetesen néhány év tévedés leheséges, csupán hosszú, 2-300 éves betoldás elfogadhatatlan AD1000 után.)

Önként adódik a kérdés: hogyan lehet egyáltalában soha meg nem történt történelmet betoldani a valódi történelem eseménysorába?

Erre ötleteket adnak a naptárhamistás hívei, pl. a fenti elméletek felállítói.

Le lehet írni pl., egy valóban megtörtént csatát egy másik évben, azonos vagy kicsit más helyszínnel, akár hasonló nevű hadvezérrel is.

Ki lehet találni egy uralkodói dinasztia soha nem létezett tagjait, ezzel meghosszabbítható és nyomatékot kap a dinasztia története. Megnyújtható egy valódi eseménysor hossza (rétestészta-módszer).

Ki lehet találni soha nem létezett pápák egész sorát, ahogyan ezt Hunnivári bemutatta.